Jogi esetek: Muzsikaper

Egy panzióban képzést tartott a kamara. A vendégek számára nyitva álló helyiségben lévő laptopot (vagyis hordozható számítógépet) elsősorban a képzéshez használtak, de a szünetekben zene szólt róla. Éppen ekkor jártak a környéken az Artisjus, vagyis a szerzői joghoz kapcsolódó díjakat beszedő szervezet ellenőrei, akik megállapították, hogy az üzlethelyiségben zenét szolgáltatnak.

Ország-világDr. Tanács Gábor2016. 07. 21. csütörtök2016. 07. 21.
Jogi esetek: Muzsikaper

A helyszínen tartózkodó alkalmazottal aláírattak egy papírt, hogy innentől a panzió jogdíjat fizet – és küldték is a számlát. A tulajdonos azonban nem fizetett, mondván, hogy az alkalmazott nem képviselhette őt ebben a kérdésben, másrészt ők nem szolgáltatnak zenét, s köszönik szépen, az Artisjus fizetési felszólításából sem kérnek.

Az Artisjus pert indított ezért a nagyjából 160 ezer forintért. Azzal érveltek, hogy a bírói gyakorlat értelmében, ha egy vendégek számára nyitva álló helyiségben zeneszolgáltatásra alkalmas gép van, az alapján vélelmezni lehet, hogy ott zeneszolgáltatás történik, amiért jogdíjat kell fizetni. (Ami egyébként odáig megy, hogy az ügyféltérben elhelyezett, de tíz éve nem működő tévére is vonatkozik.)

Csakhogy ebben az esetben ők nem csupán a vélelemre alapozhatnak, hiszen az ellenőrzés időpontjában konkrétan zenét hallgattak a laptopon, márpedig ez önmagában megalapozza a díjfizetési kötelezettséget. Ugyanis az ilyen tevékenységet előre be kell jelenteni, és ha valaki e kötelezettségét elmulasztja, akkor díjátalányt állapítanak meg. Vagyis lényegtelen, hogy ki írta alá az ellenőrzés idején a papírt, az csak bizonyíték, nem valamiféle szerződés.

A bíróság végül az Artisjusnak adott igazat – de mint mindig, itt is az indokolás az érdekes. Azt mondták, hogy a laptop zenehallgatásra alkalmas eszköz, amely az ügyféltérben volt, ráadásul zenét is hallgattak rajta, ezt a szerzői jogdíjakat kezelő szervezet bizonyította. Innentől a panziónak azt kellett volna bizonyítania, hogy a laptop máskor nem volt a helyiségben, és/ vagy nem hallgattak rajta zenét – ami köztünk szólva a lehetetlennel határos. Hiába igazolták, hogy az adott időszakban kamarai képzés zajlott a panzióban, ez nem bizonyítja, hogy a laptop máskor nem volt ott. A díjfizetéshez nem volt szükséges a helyszínen tartózkodó alkalmazott aláírása, ezért lényegtelen, hogy aláírhatott-e a panzió nevében. A díjfizetési kötelezettség ugyanis nem a bejelentőlap aláírásával keletkezett, hanem a zenehallgatás tényével.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek