Lista az orvosok krémjéről

TUDSZ EGY JÓ DOKIT? – e gyakori kérdésre keresett választ egy havilap. Listát állítottak össze, melyen szerintük a száz legkiválóbb magyar orvos szerepel. A „szakma krémje” rangsor vitát keltett a fehérköpenyesek körében. Vajon milyen erények tesznek valakit vérbeli gyógyítóvá?

Ország-világPalágyi Edit2016. 07. 26. kedd2016. 07. 26.
Lista az orvosok krémjéről

Akiválóság minden szakmában fontos, de azon, hogy egy orvos a helyzet magaslatán áll-e, adott esetben az életünk múlhat. Az aggódó beteg kinyitja a pénztárcáját és elutazik akár az ország távoli csücskébe is, ha cserébe jó kezekben tudhatja magát. A fájós lábú rokon vagy a nemrég protézisműtéten átesett szomszéd tippjeinél objektívebb listát próbált felállítani a minap a Haszon Magazin. Szakorvosok, kórházigazgatók és az Egészségügyi Szakmai Kollégium tagjai tettek javaslatot, kik kerüljenek a toplistára. A szakmai kvalitásokon és a diagnosztikai, műtéti újításokon túl szinte elvárás volt a külföldi tapasztalat is. A legtöbb orvos életrajzából kiderült, hogy neves külhoni intézetben pallérozta tudását, illetve kutatott, dolgozott például Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában.

A „csúcskategóriás” doktorok kétharmada Budapesten rendel, a legtöbben közkórházban vagy klinikán gyógyítanak, de akadnak magánpraxisban dolgozók is. Vidéki fehérköpenyesek is feljutottak a listára, így szigetvári pszichiáter, pécsi érsebész, szegedi gyermekorvos és békéscsabai nőgyógyász is akad a kiválóságok közt. Az elit rangsor mégsem keltett osztatlan elismerést. „Sohasem lennék egy olyan klubnak a tagja, amelyik elfogadna engem tagjául” – idézte Woody Allen tréfás mondását a listán szereplő egyik orvos, aki a vastagbel.hu blogján tette közzé ellenérveit. „Az orvoslás nem (lehetne) üzlet, a medicina nem versenysportág” – írja a sebész, gasztroenterológus. Úgy véli, a szakma ismeretén túl a gyógyítás követel még valamit, amit a tudomány sohasem fog tudni megvizsgálni, s ezt úgy nevezik: a gyógyítás művészete. „Értelmezhetetlen számomra egy olyan orvosi rangsor, mely szándékosan kihagyja a képletből magát a beteget és annak élményét, véleményét” – írja. Szerinte az erőszakos, modortalan kollégának, akitől félnek a páciensei, bármennyire ért is a szakmájához, nincs helye a legjobbak közt. Az orvos embersége, empátiája ugyanis sokat tesz hozzá a gyógyuláshoz.

„A betegek birodalmában az érzelmek uralkodnak” – hívja fel a figyelmet egy amerikai lélekgyógyász, Daniel Goleman. Lehet valaki bármilyen magabiztos a kinti világban, a kórházban ő is csak egy csíkos pizsamás, elesett, gyámoltalan beteg, aki megijed és leblokkol az olyan szavaktól, mint laboreredmény vagy szövettan. Mit vár egy doktortól a megriadt páciens, aki belép a rendelőbe, s meghallja a diagnózist?

„Együttérzés, türelem jellemzi, mindent elmagyaráz” – így dicsérik orvosukat az elégedett betegek, vagyis elsősorban az odafordulást, a megértést és az érzelmi támogatást értékelik, s csak aztán a szaktudást. Nagy gond, ha a gyógyító személyzet nem vesz tudomást a beteg lelkiállapotáról, holott az, hogy valaki reménnyel teli, bizakodó vagy éppen levert és gyötrődő, befolyásolhatja a kór kimenetelét.

Kutatások igazolták, hogy a negatív érzelmek gyengíthetik az immunrendszer működését. Amerikában akad olyan nőgyógyász, aki képes elhalasztani a műtétet, ha aznap úgy látja, hogy a páciens pánikba esett. A sebészek ugyanis azt tapasztalták, hogy a rémült beteget nehezebb operálni: fennáll a veszély, hogy felszökik a vérnyomása, túl sok vért veszít, és hajlamosabb a fertőzésekre is. A vérbeli orvos a szívével is gyógyít, és tudja, hogy mindenkinek jobb, ha előbb megnyugtatja a betegét, s csak aztán fekteti a műtőasztalra…

 

MERJEN KÉRDEZNI! Mi határozza meg, hogy ki a jó orvos? Erre keresett választ dr. Babai László, a Prima Medica orvosigazgató tulajdonosa is. A hasonló rangsorok felállításánál szerinte fontos a szakmai felkészültség, azaz a szakvizsgák, publikációk száma és színvonala, a kollégák véleménye, de az is, hogy a páciensek miként vélekednek az orvosról. Egyre nagyobb szerepet kap az orvos-beteg párbeszéd, azaz elvárás, hogy a gyógyító a kommunikációt is kiválóan művelje, ami segíti a diagnózis születését és az eredményes gyógykezelést is. Újabban egyre kevesebben kérnek tanácsot a háziorvosuktól, inkább az interneten tájékozódnak. A beteg azonban akkor elégedett, ha a vizitek végén kérdezhet és elég információhoz jut – sokszor erre csak a magánrendelésen jut idő.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek