Madarak közmunkán

A vállalkozó Milinki Lászlót (képünkön fent) 2010-ben választotta meg polgármesterének a község, ám az örökölt 29 millió forintos hiány miatt a terveiből lejjebb kellett adni. Mivel a büdzséjük csak minimális bevétellel rendelkezik, az elöljáró a közmunkaprogramokban érzett kitörési lehetőséget.

Ezen belül is az állattenyésztést preferálta, ezért saját erőből hét anyakocás sertéstelepet hoztak létre. Csakhogy disznót és tyúkot már szinte minden önkormányzat tart és így egymás versenytársaivá válnak.

Ezért fordult a polgármester a rendhagyó lehetőségek felé, így jöttek a képbe a madarak. A hosszú távú mezőgazdasági program keretében 2016 első napjaiban vásároltak 100 pár húsgalambot, a szaporulattal az állomány mára 400 párra duzzadt. Olasz vevő máris lenne rá, viszont ezer párig a projekt nem piacképes, ezért tovább fejlesztik. Elkezdték a fürj tenyésztését is, ezek darabszáma ezerre nőtt. A szárnyasokat megvásárolt és átalakított parasztházakban tartják, gondosan védve a férgektől és a rókáktól. A térségi önkormányzatok is látnak fantáziát a Karcsán elindult folyamatban, ezért szeretnének konzorciumi partnerként részt vállalni a madárprojektben. Milinki úgy számol: galamb esetében tízezer párral már jelentős piaci szereplővé válnának. Az olaszok az 50-60 dkgos madarat szeretik, kilójáért nettó 850 forintot fizetnek.

De a polgármester nomád körülmények között tartható állatban is gondolkozik, így jutott el az emuhoz.

Felvette a kapcsolatot a Magyar Emutenyésztők Országos Egyesületével (METOE), lapozgatta az ausztrál és új-zélandi futómadárról szóló irodalmat. Tárgyalt a legnagyobb hazai élelmiszerláncokkal, s biztatást kapott, ami már elég volt a merész álom valóra váltásához.

Nemrégen 200 előnevelt emu érkezett a honfoglalás kori faluba, ahol – Milinki László megfogalmazása szerint – szafariparkban érezhetik magukat. Egy akácos erdőt is bevontak az állatoknak kialakított területbe, és mesterséges árnyékot is építettek számukra. Érkezésükkor már elérték a libányi nagyságot, s azóta látványos a darabonként 15 ezer forintba került szárnyasok fejlődése.

Naponta megkapják a búzakukorica-napraforgó-tritikálé keverékből készült darát és kedvencüket, a lucernát. Hamarosan fürdőhelyet is kialakítanak és továbbfejlesztik az emutelepet. Tojópárokat vásárolnak, amihez keltetőt építenek, megoldva az utánpótlást. Egy tojópár ára 120 ezer forintba kerül, az élő madár kilójáért ezer forint fölött fizetnek.

A kifejlett példányok 14-16 hónapos korukra érik el a 40-50 kilós élősúlyt, ekkor éri meg az értékesítésük. Húsuk a vörös húsok kategóriába tartozik, szinte koleszterinmentes.

Nálunk 3600 forintot kérnek kilójáért, Angliában ugyanez 11 ezret ér. Az első példányokat a METOE felvásárolja és továbbértékesíti. Fontos szempont, hogy az emu semmiféle gondozást nem igényel, nem kell oltani, a madárinfluenzának ellenáll, a táplálék és a víz adagolásán kívül szinte nincs vele tennivaló. Porhanyós és könnyen hőkezelhető húsa kiváló alapanyaga a reformkonyháknak. A polgármester bízik a jó eredményben, nem szeretné, ha ennyi befektetés után bárki madárnak nézné a karcsaiakat. Olyannyira nem, hogy máris tervbe vette egy (madár) vágópont vagy vágóhíd megépítését, hogy a hozzáadott értéket növelje és új munkahelyeket teremtsen.