Sulykoló az első ajándék

A Miskolctól 20 kilométerre fekvő Kisgyőr zsákfalu, ami esetükben nem az elzártságot jelenti. A szép táj, a csend és a tiszta levegő tucatjával vonzza a faluba a tehetősebb családokat, építési kedvüket új házsorok jelzik. Az egyetlen bekötőút mellett a hét méter magas Falukapu fogadja az érkezőt, amelynek hét ága a magyarságra, a hét vezérre utal, míg a két oldalán látható, bükkaljai motívumokkal ellátott kalapos oszlop a vendégeket köszönti.

Az ámulat viszont ezután kezdődik, mert biztosra vehető, hogy lakosságarányosan sehol nincs olyan sűrűségben fából készült szabadtéri szobor, mint Kisgyőrben. Sorra hagyjuk el az Ivókút, a Trianoni emlékmű, a Falufa nevű alkotásokat, amíg a polgármesteri hivatal farozettás épületéhez érünk. Kékedi László 2010-től irányítja a községet, az alkotások pedig 26 év termését mutatják. A polgármester elárulja, az új arculat alakításában az is szerepet játszik, hogy ő maga a Népművészet mestere cím birtokosa, akit 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választottak. Munkájának elismeréséül 2015-ben – Kobzos-Kis Tamás halála után – megbízták az MMA népművészeti tagozatának vezetésével.

A tősgyökeres kisgyőri alkotó első munkáját, egy tatár fejet 13 éves korában nagyapja famegmunkáló szerszámaival készítette el. Aztán beiratkozott a Miskolci Közlekedési Vállalat faragószakkörébe, és ott felkészült emberektől tanulta a szakmai fogásokat. Hamarosan megkapta a Népművészet Ifjú Mestere és a Wlassics Gyula-díjat, 1995-ben pedig a népi iparművész címet. Aztán jöttek a Gránátalma- és a Nívódíjak, meg a Király Zsiga-díj. Máig kitüntető feladatként tartja számon, hogy részt vehetett a Muhi Történelmi Emlékhely, a Herman Ottó Emlékpark, valamint Csillebérc és Zánka táborainak létrehozásában.

Kutatásaival is elismerést szerzett. Utánajárt a temetői kultúra kialakulásának, a kutak formájának és motívumainak. Ezenkívül kutatta a szerelmi ajándékozást is; megemlíti, hogy egykor a legények hódításuk első jeléül díszes faragású sulykolót vagy mángorlót adtak szívük választott hölgyének kezébe.

Úgy gondolta, Kisgyőrben visszatér a hagyományokhoz, s ehhez partnerre talált a helybeliekben. Ez elsősorban az arculat változtatását jelentette, mert nem voltak kedvére a cirádás vaskerítések és a jellegtelen dolgok. Mintegy negyedszázada megszervezte a faluba az első alkotótábort, amelynek sikere máig tart. Egytől 80 éves korig jelentkeznek a kézművesek. Kékedi László elképzelései, tervei szerint készülnek az alkotások, amihez az alapanyagot az önkormányzat saját erdejéből nyerik. A tölgyfákat kivágják, majd három év száradás után válnak alkalmassá a megmunkálásra.

Az ifjabb nemzedék gyermekmegőrzőben végez kézügyességgel járó feladatokat, a többiek viszont a vésőtől a motoros láncfűrészig mindent bevetnek a siker érdekében. A táborok eredménye aztán kikerül a közterekre vagy éppen a helyi temetőbe.

Kisgyőrben célul tűzték ki az egykoron volt kőkerítések felállítását is. A temető, valamint a katolikus és református templom kapuja már ebben a formában készült el.

A jellegzetes tulipánmotívum bükkaljai jelképként szinte minden faragott alkotáson szerepel. A polgármester büszke az ’56-os emlékműre és a ravatalozóra, ahol a kifaragott lehajló tulipán az elmúlást jelképezi, és az alkotó csónak alakú két meghajló fejfát is faragott kompozíciójában. Egy idő után még nagyobbat álmodott a helybeli akadémikus, és elkezdett szoborcsoportban gondolkozni. Így született meg Közép-Európa legnagyobb, fából készült betlehemese, amely 17 szoborból és négy templomtoronyból áll. A tornyok a négy történelmi egyházat szimbolizálják, az angyalok, a pásztorok és a napkeleti bölcsek embernagyságban láthatók.

A Kisgyőrbe látogatók egyre növekvő száma tovább ösztönözte Kékedi Lászlót. Megszületett a Golgotának, Krisztus keresztútjának az ábrázolása, mind a 14 stációval. Csakhogy ő rendhagyó módon képzelte el a jelenetsort!

– Az volt az alapgondolatom, hogy Krisztus kereszthalála után is van élet, amit a stációk fölött a 12 méter átmérőjű napkoronggal ábrázolok, hiszen a Nap a feltámadást jelenti. Az angyalokat halformában helyeztük el, ezzel a kereszténység ősi szimbólumát ábrázoljuk. Különös figyelmet fordítottunk a növények kiválasztására is, mert Jézus ítélethozatalánál szomorú barka nő az angyalok mögött a gonoszság ábrázolásaként, míg a jóságot Veronika kendőjénél – amivel Jézus megtörölte az arcát – rózsafa szimbolizálja. Krisztus keresztjén életfamotívumok is helyet kaptak, amelyek a jövőbe vetett hitre utalnak. Odafigyeltünk a keresztút hosszára is, így 1515 méter kacskaringós, kavicsos utat építettünk a szoborcsoport megközelítésére.

Idén júniusban a családi kézműves szaktáborban a katolikus temető vaskerítését kőre cserélték. Erre az alapra kerültek rá a magyar tájegységekre jellemző keresztek, mint például a palóc vagy a gyimesi, míg a fókuszba a korpuszt helyezik, fölötte kelyhet tartó, lebegő angyallal. Ezzel párhuzamosan készül el a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a Cifraszűrös ember gramofonnal című szobor, amellyel megemlékeznek Lajta László népzenekutatóról, aki több alkalommal járt Kisgyőrben.

A bükkaljai falu tovább gazdagodik. Nyíregyházán július 15–17. között rendezték meg a nemzetközi kovácstalálkozót, amelynek egyik látványeleme a harangöntés volt. Ennek 50 kilós darabja kerül majd a Betlehem nevű alkotás református harangtornyába.