Diktálnak a törökök?

Februárban még például naponta átlagosan csaknem 2000 illegális bevándorló érkezett Törökországból Görögországba, a paktum után számuk jelentősen mérséklődött, júliusban például csak 59-en érték el a hellén partokat. Az égeitengeri görög szigeteken létesített regisztrációs központokban azonban mostanra már 10 462 illegális bevándorló tartózkodott, noha csak 7450 ember elhelyezésére van lehetőség. A zsúfoltságot enyhítendő időközben megkezdték átszállításukat a görög szárazföldre. Ha az Európai Unió októberig nem adja meg a török állampolgároknak a vízummentességet, Törökország se fogja vissza a Közel-Keletről Európába tartó menekültáradatot – nyilatkozta a német Bildnek Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter.

A törökök önkényeskedése az EU-t is megosztja. A bajor CSU főtitkára, Andreas Scheuer azt mondta, a csatlakozási feltételekről nem lehet bazári alkudozást folytatni. Ausztria is nekiment a törököknek, Christian Kern kancellár egyenesen fikciónak nevezte a török EU-csatlakozást. A már-már elvtelen kompromisszumba hajló önmérsékletre Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke intett: visszautasította az osztrák felszólítást, miszerint függesszék fel a tárgyalásokat – szerinte ez végzetes hiba lenne.


BARÁTOK KÖZT. Szentpéterváron fogadta az orosz elnök Recep Tayyip Erdoğan török elnököt a múlt héten. A két vezető között politikai döntés született a Török Áramlat megvalósításáról – a kormányközi megállapodást októberben írják alá, és a vezeték első ágát várhatóan 2019 decemberére építik ki – és az akkuyui nukleáris erőmű építésének befejezéséről, amely az első ilyen létesítmény lesz Törökországban. Putyin közölte, hogy Oroszország fokozatosan megszünteti a török vállalatokkal szemben bevezetett szankciókat, és ismét importál majd török agrártermékeket. Mint mondta, megkezdődött a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok újjáélesztése. Ankara pedig szavatolja az orosz turisták biztonságát.


AZ ATOM SEM BIZTOS. A török puccs után őrizetbe vették az incirliki NATO-támaszpont parancsnokát, így akár terroristák vagy más ellenséges erők kezére is kerülhetne mintegy 50 amerikai atomtöltet, amelyet a bázison tárolnak: ugyanis felmerül a gyanú, hogy nem garantálható az itt tárolt fegyverek biztonsága. Kori Schake, a Hoover intézet kutatója szerint nincs akkora veszély: a New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy ezek a fegyverek kód nélkül nem használhatók, így engedély nélküli aktiválásuk lehetetlen. Az amerikai védelmi tárca éppen több milliárd dollárért korszerűsíti a bázis védelmi rendszereit.