Hódmenedzser kell ide

Az utolsó Kárpát-medencei példányokat az 1800-as évek második felében lőtték ki, és lassan a hódreceptek is kikoptak a szakácskönyvekből.

Úgy tűnt, hogy a hóddal már csak könyvek lapjain találkozhatnak honfitársaink, míg a WWF Magyarország 1996-ban hozzá nem látott ezen állatfaj újratelepítéséhez. 2008-ig összesen 234 hódot engedtek szabadon Gemencen, a Hanságban, a Mátrában, illetve a Tisza és a Dráva mentén.

A program jól sikerült, a hódok mostanra szépen elszaporodtak. A Tisza-tónál talán túlságosan is, legalábbis a szoljon.hu-nak panaszkodók szerint. A horgászokat az bosszantja, hogy rágcsálásukkal, fadöntésükkel tönkreteszik a legjobb horgászóhelyeket. De az erdészek ugyanúgy haragudhatnának, hiszen a nagyobb káruk nekik származik.

A vízügyi szakemberek úgyszintén: az európai hód – a rajzfilmekben látott kanadai rokonával ellentétben – nem épít hódvárakat és gátakat is csak ritkán emel, vackát inkább a partfalban ássa ki. Azaz akár a töltésben is futhatnak tízméteres járatok, ami áradáskor komoly probléma lehet.

Tudni kell azonban, hogy a hód védett állat, eszmei értéke 50 000 forint. A természetvédelmi törvény szerint pedig a védett állat okozta kárt az ingatlan tulajdonosának kell viselnie – és ha nem gondoskodik a megfelelő védelemről, nem tehet panaszt. A hód távoltartása lenne a megoldás. Még ha költséges is.