Semmi pánik! - Dalí, Churchill, Elvis, Audrey Hepburn és Tyson sztorija

Salvador Dalí meghökkentésben igazán verhetetlen! „Abban különbözöm a többi bolondtól, hogy én nem vagyok bolond” – mondogatta magáról elterelő hadműveletként az extremitásairól is elhíresült katalán festő. Már gyerekként rajongott a bizarr állatokért. Egészen lenyűgözték a különleges házi kedvencek, kezdte mindjárt egy denevérrel. Amikor egyik nap holtan, hangyákkal ellepve találta a kertben imádott bőregerét, mániákusan elkezdte utálni őket – és érdeklődése a hangyászsün felé fordult. Egyszer le is fényképezték Párizsban, amint az utcán egy sörényes hangyászt sétáltat. Egy ocelotot is dédelgetett: a Babou nevű állatot mindenhová magával vitte, kiállításra, vásárolni. Egy alkalommal a művész nagy riadalmat keltett, amikor ocelotjával tért be az étterembe. Egy rémült férfit azzal sikerült megnyugtatnia a művésznek, hogy az valójában nem is egy vadállat, hanem házi macska, amelyet ő maga festett be op art stílusban…


Winston Churchill brit miniszterelnöktől ered a bölcselet, miszerint amikor a sasok hallgatnak, a papagájok kezdenek fecsegni. Nem meglepő a madaras párhuzam annak ismeretében, hogy a politikus egy arapapagájjal osztotta meg otthonát. Charlie – aki egyébként a nevével ellentétben nőstény – szívós volt, akárcsak gazdája, mivel 106 éves korában múlt ki. Az arapapagájok természetes élőhelye Közép- és Dél-Amerika esőerdei; a nagy testű madarak megérhetik a 70-80 éves kort, de Charlie már köztük is matuzsálemnek számított. Az állat akkor került reflektorfénybe, amikor az ezredforduló táján új gazdája a nyilvánosság elé állt és azt állította: apja, Percy Dabner kisállat-kereskedő adta el Charlie-t a későbbi brit miniszterelnöknek 1937-ben, majd annak 1965-ben bekövetkezett halála után visszakerült hozzá a madár. Ha ez igaz, Nagy-Britannia legidősebb madara fontos történelmi események, beszélgetések szem- és fültanúja is volt. Ezt támasztja alá az a számtalan szitokszó, amire Charlie-t az együtt töltött 28 év alatt Churchill tanította: a papagáj állítólag ontotta magából a trágár kijelentéseket, méghozzá néhai gazdája, Churchill hangján szidta Hitlert, a nácikat és a háborút...


Elvis Presley köztudottan nagy állatbarát hírében állt, a kutyákért szinte élt-halt. Azonfelül, hogy ő maga is több kutyus gazdája volt, azoknak, akiket igazán szeretett, gyakran ajándékozott egy-egy aranyos négylábút. Az énekes kenguruja már más tészta! Először is: valójában egy wallaby, amely a kengurufélék családjába tartozik, de nem kenguru. Néhol azt olvasni, hogy Elvis kenguruk iránti csodálatát ismerve, figyelmes ausztrál rajongói ajándékoztak neki egy erszényest 1957-ben, másutt meg azt, hogy az MGM Stúdióban egy hollywoodi ügynöktől került hozzá afféle cuki reklámfogásként. Merthogy a sztár körülbelül annyit tudott a kengurukról, mint a harangöntésről, és ez nyilvánvalóvá is vált, amikor megpróbálta idomítani az állatot, nem sok sikerrel. Úgyhogy rövid idő után elajándékozta a memphisi állatkertnek.


Audrey Hepburn őze 1956-ban egy forgatás során került az Oscar-díjas színésznőhöz: a rendező azt tanácsolta neki, hogy vegye magához egy időre Pippint, és így szokjanak össze a közös munka előtt. A színésznő még bevásárlásaira is magával vitte a gidát, nem kis feltűnést keltve ezzel Beverly Hills utcáin.