Szépül a matkói kápolna - Ragaszkodnak az egykori iskolakápolnához a hívek

PÉLDÁS ÖSSZEFOGÁSSAL nemrég megmentettek egy kőkeresztet Matkópusztán, most pedig a környék egyetlen tanyai kápolnája szépül meg. Remény van rá, hogy még pezsgőbb lesz a hitélet is.

Ország-világBorzák Tibor2016. 08. 24. szerda2016. 08. 24.

Kép: Kecskemét-Matkópuszta, 2016 augusztus 12. Felújítják a kápolnát Matkópusztán. Fotó: Ujvári Sándor

Szépül a matkói kápolna - Ragaszkodnak az egykori iskolakápolnához a hívek
Kecskemét-Matkópuszta, 2016 augusztus 12. Felújítják a kápolnát Matkópusztán. Fotó: Ujvári Sándor

Zöld kukoricás öleli körbe az iskolakápolnát: halványsárgára festett fala, szerényen magasodó tornya nem látszik túl messzire. Éppen csak annyira láttatja magát, hogy irányt mutasson az oda tartó embereknek. Kecskemét külső városrésze, Matkópuszta katolikus hívei lassan száz éve járnak ide szentmisére. A daliás időkben kettős szerepet töltött be az épület: hét közben iskolaként szolgálta a gyereksereget, vasárnap pedig a lelki nyugalomra vágyóknak adott otthont.

A változó időkkel az intézmény sorsa is fordult. Az 1956-os forradalom idején már megvolt a szándék egy új iskola építésére, melynek átadása után a tanyai közösségi ház üresen maradt, a továbbiakban csak miséző helyként szolgált. Sokan még most is nosztalgiával gondolnak vissza a fénykorára.

A környéken kiemelkedőnek számított a hitélet, pedig „saját” papjuk sosem volt, Fülöpjakabról, Helvéciáról vagy Jakabszállásról ingázott oda rendszeresen a lelkipásztor.

A matkói búcsú napján, Péter-Pálkor 100-150 hívő gyűlt össze a kápolnában, püspökjáráskor ugyancsak számosan megjelentek.

Az ünnepek most is sokakat vonzanak, a vasárnapi miséken pedig általában 20-40 helybéli vesz részt. Sinkó András is Matkón lakik, egy szerb–magyar cégnél dolgozik, telephelyük a faluban van. Büszke rá, hogy szülei még ebbe a tanyai iskolába jártak, talán ezért szívügye az épület megmentése. Hogy a helyiek összefogásával idáig eljutottak, annak előzménye van.

– Két éve sikerült renoválni a kápolnához közeli kőkeresztet, melyet ötven esztendeje állított egy hívő – meséli Sinkó András, a Poliext-Csövek Kft. kereskedelmi vezetője. – A feszület áldatlan állapotára Busáné Irénke néni hívta fel az önkormányzat figyelmét, és a kecskeméti Barátok templomában Bárkányi Ernő atyától is segítséget kért. Egy percig sem volt kérdés, hogy felkarolom az ügyet, ahogyan a helyi vállalkozók is az első szóra csatlakoztak adományaikkal. A kőszobrászati munkákat a kiskunfélegyházi Bozóki testvérek végezték. Támogatta kezdeményezésünket az útszéli feszületek megmentésében jeleskedő kecskeméti Porta Egyesület. Sokat köszönhetünk Mák Kornél alpolgármesternek és Sipos László önkormányzati képviselőnek is.

A matkói hívek és vállalkozók áldozatos hozzáállásával 2014-ben megszépült a kőkereszt, melyet dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szentelt fel. Az érsek atya egyébként szívén viseli a kápolna sorsát, már négyszer celebrált itt szentmisét. Sinkó András pedig szinte észrevétlenül lett a mentőakció főszervezője, de nem szeretné, ha bárki is eltúlozná a szerepét, amit tesz, azt önzetlenül teszi.

A keresztfelújítás sikerén felbuzdulva a lokálpatrióták elhatározták, hogy a kápolnát is megmentik. A százéves épület tetőszerkezete életveszélyessé vált, s megérett az idő a külső és belső renoválásra is. Azóta kicserélték a tetőszerkezetet, helyreállították a fatornyot, megtörtént a külső tatarozás, modern nyílászárókat és színes üvegablakokat építettek be.

Jelenleg a belső terek felújítása zajlik a padlótól a mennyezetig. Korszerűsítik az elektromos rendszert, infrafűtést építenek ki, és új padokkal rendezik be a kápolnát. A teljes költség megközelíti a 20 millió forintot, amit adományokból, illetve önkormányzati és egyházi támogatásból finanszíroznak. A tervek szerint az ősszel visszaállhat a miserend, az ünnepélyes átadást és az érseki szentelést pedig 2017-ben szeretnék megtartani.

A katolikus közösség lelki életét két éve Kiss Vilmos plébános vezeti. Vasárnaponként Helvéciáról jár át ide misézni. Mint mondja, korábbi szolgálati helyein, köztük Ladánybenén, Kunbaracson is találkozott az összefogás szép példáival. Ami a matkópusztai kezdeményezést illeti: őt is magával ragadja a szervezők lendülete. Kezdetben gondoltak arra is, hogy lebontják az iskolakápolnát és új templomot építenek a helyébe, de mivel a matkói emberek túlságosan kötődnek az épülethez, elvetették az ötletet.

Bizonyára sokan lesznek kíváncsiak majd a megszépült kápolnára, az atya pedig abban reménykedhet, hogy aki egyszer átlépi Isten házának küszöbét, máskor is visszatér oda.

Ezek is érdekelhetnek