Tökélyre vitt kézmosás

A kézhigiéniáról tudjuk, hogy fontos, az óvodában kezdjük tanulni, mindazonáltal az egészségügyben folyamatosan jelen lévő probléma. Léteznek ugyanis olyan kórokozók, amelyek kifejezetten a kórházakban tenyésznek, és képesek felvenni a versenyt a legújabb gyógyszerekkel: kiirthatatlanul szaporodnak és fertőznek.

– Ma már a kézmosás az egyik leghétköznapibb tevékenység. Ám a XIX. század közepén, amikor a sebészorvos Semmelweis Ignác tevékenykedett, nem számított annak. Ha nem volt a kezükön vér vagy más látható szennyeződés, az orvosok azt gondolták, a kezük tiszta. Sajnos ez a mentális gát mind a mai napig létezik, amit a mi eszközünkkel igyekszünk átlépni – avat be találmányuk történelmi előzményeibe dr. Haidegger Tamás, a HandInScan társalapítója. – Nyilván egyetlen orvos vagy ápoló sem szeretne semmiféle fertőzés közvetítője lenni. Lehotsky Ákos kollégám, aki infekciókontrollos szakemberként dolgozott, de volt némi villamosmérnöki háttere is, javasolta, hogy fejlesszük ki az eszközt, amivel az egészségügyben dolgozók magukat ellenőrizhetik. Akkoriban, bő hat évvel ezelőtt az volt a csúcs, hogy UV-festéket kevertek a fertőtlenítőszerhez, majd egy nővér UV-lámpával megvizsgálta az emberek kezét és feljegyezte, hogy kinek melyik kézrészére nem jutott a szerből. Bár az efféle vizsgálatnak az elfogulatlansága és megismételhetősége igen alacsony szintű, mégsem születtek jobb megoldások. A HandInScan csapat újítása, hogy e módszerhez digitális technológiát fejlesztett ki.

A nagyra nőtt bankjegyvizsgálóra hajazó szkenner a belehelyezett kézről képet készít, amelyen piros és zöld színben mutatja, hova jutott, illetve hova nem a fertőtlenítőből (tehát nem a szennyezést mutatja ki, hanem hogy hol tiszta a kéz). A képet a kéz tulajdonosának azonosítójával együtt eltárolja, így az intézményen belül idővel kialakul a kiértékelhető adatbázis: melyik doktor vagy ápoló mossa rendszeresen rosszul például a bal hüvelykujját. Ennek alapján felhívják a figyelmet a hibákra, és javítani lehet a higiénés protokollon vagy az egyéni technikán.

Az egészségügyi dolgozók tudják: ahogyan a fertőzést az egyik betegről a másikra, úgy haza is vihetik, s a helyes kézhigiénével magukat szintén védhetik. De a pénz nagy úr: ha a kórházban nincsenek adagolók vagy nincs bennük elég fertőtlenítő, a kézhigiéné lehetetlen. Pedig egyetlenegy szuperbaktérium- fertőzés kikezelése többe kerül, mint raklapnyi fertőtlenítő beszerzése…



TÖKÉLETES HATÉKONYSÁG. Korábban a kórházakban a hosszas, többperces szappanos kézmosást alkalmazták. Mintegy húsz éve felfedezték, hogy a legalább 70 százalékos alkoholtartalmú fertőtlenítőszerek harminc másodperc alatt 99,999 százalékos hatékonysággal pusztítanak el minden baktériumot és vírust.


AZ ANYÁK MEGMENTŐJE. Dr. Semmelweis Ignác megfigyelte, hogy a klórvizes kézmosás megszünteti a boncolás utáni hullaszagot – az oldat az akkoriban ismeretlen baktériumokat is elölte. Azt is kitapasztalta, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után átjártak a szülészeti osztályra, s ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandósokat. Előírta a klórvizes kézmosást, amivel kórháza szülészeti osztályán radikálisan lecsökkentette az anyák halandóságát.