Abszolút fölényben

Száztizenegymillió választó dönthette volna el a hét végén, hogy kikre bízza az Orosz Föderáció sorsát a következő öt évben. Ám a világ legnagyobb országában a választási fegyelem semmivel sem jobb, mint például nálunk: a választójoggal rendelkezőknek alig több mint 47 százaléka adta le szavazatát – szemben az öt évvel ezelőtti 60 százalékkal. A választás nagy nyertese az Egységes Oroszország párt: 343 képviselői mandátumhoz jutott a 450 fős Állami Dumában, az orosz szövetségi parlament alsóházában.

A választás eredménye nemcsak Oroszországra van hatással, hiszen a világ legnagyobb országáról, egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmáról van szó. A voksolás fényében előre lehet látni a következő két év néhány történését – tegyük hozzá, ezeket Putyin és környezete már korábban is így tervezte, tudván tudva: a választásokat megnyerik. Tehát az elnök törekedni fog az energetikai nagyhatalmi pozíciója megerősítésére: néhány napja kapta meg a Gazprom a Török Áramlat gázvezeték építési engedélyét, a Roszatom pedig Irántól Bangladesig atomerőművek építésébe kezd hamarosan. Nem fog változni Oroszország Ukrajnával szembeni álláspontja: marad a Krím és Kelet-Ukrajna okozta feszültség.

A legfontosabb pedig az, hogy Oroszország nem vonja vissza erőit Szíriából. Ez utóbbiból probléma kerekedhet: ha Hillary Clinton ül majd az amerikai elnöki székbe, Obamánál sokkal keményebben neki fog menni az oroszoknak.

Putyin pártjának alkotmányos döntésekre is feljogosító, minősített parlamenti többsége van. Sok vizet nem tud zavarni az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának 42, a jobboldali populista Oroszország Liberális Demokrata Pártjának 39, valamint az Igazságos Oroszország 23 képviselője. Putyin elnök gyakorlatilag azt tesz az országával, amit akar, legalábbis a 2018-as elnökválasztásig.

Akkor is, ha biztonsági kamerák felvételei mutatják, hogy miképpen csaltak helyenként – az orosz Központi Választási Bizottság szerint választási csalások miatt mindössze három körzetben fogják megismételtetni a szavazást.



A NAGY TESTVÉR VISSZATÉR.
Az orosz hírszerzés és a belbiztonságiak közötti hatalmi harcokhoz lehet köze annak, hogy sietősen, még a 2018-as elnökválasztás előtt átalakítják az orosz szövetségi biztonsági szerveket, és létrehozzák az Állambiztonsági Minisztériumot. Ez azt jelenti, hogy a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) alapjain újra létrejön az 1991-ben megszűnt KGB. Az FSZB a közelmúltban a Nyomozó Bizottság tagjai ellen emelt vádakat, amelyek szerint bűnszervezetekkel működtek együtt.
A biztonsági szolgálat épp a KGB egyik utódszerve volt. Vlagyimir Putyin pedig a KGB-nél kezdte pályafutását. Az Állambiztonsági Minisztériumhoz tartozik majd a tervek szerint a külföldi hírszerzés és a belbiztonság is, illetve a magas rangú vezetők védelme.