Megfeneklett, majd újraindult

Lapzártánkkor egyetlen akadálya volt a szerződés aláírásának: Vallóniának, Belgium déli, francia nyelvet használó részének kifogásai vannak a megállapodás előírásaival szemben (lapzártánkkor derült ki: Brüsszel városa is nemet mondott a CETA-ra). - (Csütörtöki, október 27-i hírek szerint ez az akadály elhárult az aláírás elől, de a korábban megszervezett találkozót már elhalasztották - a szerk.)

Korábban Bulgária és Románia is ellenezte a szerződést, de jó kufárként alkut ajánlottak Kanadának: miután megegyeztek a vízumkényszer megszüntetéséről, a két balkáni ország visszavonta a megállapodással kapcsolatos fenntartásait.

Érvelni lehet pró és kontra is. Kellene a megállapodás, hiszen Oroszország az Eurázsiai Gazdasági Uniót szervezi, az Öböl-térség országai szintén igen tevékenyek, Kína pedig több regionális partnerséget is igyekszik összerakni. Ugyanakkor mégsem kellene, mert ami jó lehet a globális cégeknek, nem biztos, hogy jó lesz a társadalomnak is – és mert a nemzetközi vállalatokkal szemben az államok nem védhetik meg a kisvállalkozások és a gazdák érdekeit.

A CETA mögött pedig figyel a TTIP, az Egyesült Államokkal kötendő hasonló egyezmény. Emlékeztető: szeptember elején Európa-szerte mintegy 300 ezren tüntettek a fenti szerződések ellen.


A CETA körvonalairól még 2013-ban egyeztek meg a felek, s három éven keresztül finomították a részleteit. Eleinte több európai országnak is fenntartásai voltak az egyezménnyel szemben, ahogyan Kanadában is számos város kérte, hogy ne vonatkozzanak rá a CETA cikkelyei. Az előzetes számítások szerint az európai ipari vállalkozások a vámcsökkentésnek köszönhetően évente 500 millió eurót spórolhatnak a Kanadába irányuló exporton, s nagyjából ennyit takaríthatnának meg a kanadai cégek.