Unió nélkül nem megy

Elég csak körülnéznünk a környéken, ahol élünk: ha bármilyen fejlesztés, építkezés zajlik valahol, a közelben már látjuk is a jól ismert táblát, a munkálatokat az Európai Unió támogatja valamekkora (rendszerint igencsak tekintélyes) összeggel. Nem is csoda, hogy ilyen sok az efféle tábla az országban, a legtöbb pénz – nagyságrendileg – hozzánk folyt be az EU kohéziós támogatásaiból. Az Európai Bizottság pénteken adott ki jelentést arról, hogyan költötte el 2007 és 2013 között a kohéziós politikája támogatásait. Ezen összeg nagyrészt arra megy el, hogy a tagállamok fejlesztéseit, építkezéseit támogassák (a mezőgazdasági kifizetések nélkül, azokra ugyanis külön pénzforrás áll az államok rendelkezésére).

Mi ebből a pénzből 21 milliárd eurót, vagyis csaknem 6400 milliárd forintot kapunk (a teljes összeg 345 milliárd euró, ezt osztják szét a tagállamok között).

A jelentésből kiderül, hogy nálunk volt az uniós támogatások aránya a legmagasabb a kormányzati tőkebefektetéseknél: 57 százalék. Ez az összeg a legmagasabb az unió államain belül, a GDP, vagyis a bruttó gazdasági össztermék 3 százalékát teszi ki. A többi tagállam átlaga viszont mindössze 0,3 százalék.

És hogy mire megy el ez a rengeteg pénz? Az unió így támogatja a magyarországi közlekedés (2500 kilométernél is hosszabb utat újítottak fel, több mint 500 kilométernyi utat építettek), a környezetvédelem fejlesztését, illetve ebből telik kutatás-fejlesztésre is, és mintegy 110 ezer új munkahely jöhetett létre a támogatásokból.