'Férjem szerint ő impotens - semmi kifogása a szeretőm ellen, de válni nem akar...'

1946.
Nemrégiben olvashattuk a sajtóban, hogy több mint félmillió cipő hever a gyári raktárakban. A nyerészkedő tőkések azonban visszatartják a készletet, s nem dobják piacra. Pedig azt várta a parasztság, hogy olcsóbban juthat már cipőhöz. Nem így történt. Legutóbb a fővárosi gyerekek között kellett kiosztani nyolcezer pár ingyencipőt, de a falusi utcákon, tanyai bekötőutakon nap mint nap láthatjuk cammogni rossz facipőben, pláne mezítláb a falusi iskolásokat. A nemzet jövőjét.


1956.
A Szabad Föld ezen a héten az (akkor) ellenforradalmi
– később sajnálatos, majd forradalmi
– események miatt nem jelent meg.


1966.
Thron Ferenc pécsi kéményseprő immár 35 éve járja a padlásokat, de nemcsak a tetőkre menet, hanem az ott lapuló, kidobott, de neki értéket jelentő tárgyakat gyűjtve. Mert minden padlás tele van veszendőbe ment holmikkal, ami a tulajdonosok számára fölösleges lom, de a gyűjtőnek valóságos kincs. A pécsi kéményseprő otthona igazi múzeummá vált az évtizedek során: fegyverek, kézzel írott, bőrbe kötött könyvek, fából készült óra, festmények sokasága jelenti a gyűjteményt, ami minket is arra figyelmeztet: mennyi kultúrtörténeti emléket rejtegetnek a padlások!


1976.
Gépkocsik, lovas szekerek, kiskocsik várakoznak a kukoricatábla szélén: a „learatott” táblákon szorgos kezek gyűjtik a bőven otthagyott csöveket. Gazdag szüretet hozott a böngészés… Az egyik szorgoskodó csak megállt, mondja, hogy visz néhány csövet a baromfiaknak, de már harmadszor fordul. Egy kisunoka hangosan hívja a nagypapát, hogy jöjjön, mert megint tele a zsák. De mit csináljunk ennyi kukoricával? – kérdi a nagyapja. – Csak nem hagyhatjuk, hogy ennyi termés kárba menjen! A kislegény gondolkodik, majd fölkiált: Tudod, mit? Vegyünk malacot!


1986.
Diplomás nő vagyok, 37 éves, tíz éve házas. Bár gyermekünk is van, mégis, három éve már nem élünk házaséletet. Férjem szerint ő impotens, igaz, korábban is alig közeledett hozzám. Mindenféle problémám van emiatt, idegi, hormonális is, javasoltam, váljunk el, de a férjem erről hallani sem akar. Nemrégiben összejöttem egy nálam 15 évvel idősebb, nős emberrel, aki mellett végre megtudtam, milyen is a testi szerelem. Ezt közöltem a férjemmel, aki kijelentette, semmi kifogása nincs egy ilyen kapcsolat ellen, de válni nem akar. Látszatra ez nagyon nagylelkű ajánlat, de én szégyellem magam, úgy érzem, nem is a férjemet, hanem magamat csalom meg. Megaláz ez a viszony, de a vele való együttlét csodálatos. És ha ez a viszony megszűnik, akkor újabb szeretőt kell keresnem?


1996.
Volt egykor egy professzor, aki a fogorvostanhallgatókat ekként oktatta: „Kollégák! Soha ne feledjék el, hogy a fog, amin éppen dolgoznak, egy emberben végződik!” Az egészségügy átszabása során sem ártana erre emlékezni: minden akta minden száma sok ezer emberben végződik, akiknek fájdalmai is lehetnek. Sőt, még azokat is utolérhetik a nyavalyák, akik most az íróasztal mögött szoroznak, osztanak.


2006.
Egy Veszprém megyei kisvárosban, Devecseren hatvan–száz család foglalkozik saját portáján lomtalanításból származó használt cikkek árusításával. A nyugat-európai országokból behozott termékek után vámot nem kell fizetni, ennek ellenére a „lomizás” a kereskedők szerint leáldozóban van. Az osztrák és német lomtalanítások helyszíneit az internetről veszik le, csakhogy sokan ismerik a címeket, ezért egyre messzebb kell menni, lassan többe kerül a benzinköltség, mint amekkora a haszon. De a nyugatiak is változnak, ami szerintük lom, elviszik az égetőbe, a használható, jobb cuccokat pedig ma már nem dobják ki, hanem eladják ők maguk.