Képzeljük el a történelmi Magyarországot egészen kicsiben, és tudni fogjuk, miért is annyira megkapó Súr

Képzeljük el a történelmi Magyarországot egészen kicsiben, és tudni fogjuk, miért is annyira megkapó Súr, javasolta Sógorka Miklós polgármester. Ha nem is a Kárpátok, de Súrt is hegyek karéjozzák, a Bakony vonulatai, közepén, a medencében a Duna helyett pedig ott a Súr-patak. A 38 négyzetkilométeres közigazgatási területű falu 60 százalékát erdő borítja, lankáit, völgyeit pedig szőlő, gyümölcsös, gyep, szántó, legelő színesíti.

Egy évtized is eltelt úgy, hogy Súr megmaradt 1200–1300 lelkes falunak.

Igaz, ehhez az is kellett, hogy a környező falvak lakói is itt találják meg az alapvető szolgáltatást: ide járnak iskolába több faluból is a gyerekek, háziorvosa az Év Praxisa-díj 5. helyezettje, s helyben van fogorvosa, gyógyszertára, eltart négy vegyesboltot, melegkonyhás éttermet, kocsmát. Közbiztonsága pedig első osztályú, polgárőrséget is csak a rendezvények biztosítása, no meg a gyerekek országúton való balesetmentes átkelése érdekében tartanak.

Most már csak azt nem értem, miért hirdetnek a világhálón nem egy eladó súri házat, vetem közbe. Bár a település korfája jó, a fiatalok egy része azért innen is elvágyik. A férfiak egykor a bányában keresték a kenyerüket, az asszonyok a varrodában, ám mára mindkettő bezárt. Kevéske munkahely ugyan ma is akad Súron – fémmegmunkáló, mezőgazdaság, szolgáltatás, hivatal –, ám a többség mégis a közeli és távolabbi üzemekben talál magának kenyeret.

Kisbér, Zirc, Mór viszonylag közel van, de küldenek buszt a vállalkozók akár Győrből is, hogy az egyre égetőbb munkaerőhiányon enyhítsenek. Bár időben nem mindenki utazik többet, mint sok fővárosi, a súriak egy része végül a városban ragad.