Csodás gyógyulás, hihetetlen történet, megrázó halálhír, bámulatos akciós ajándék - Vonzó hazugságok

Mottó: „Az a baj az interneten keringő hírekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.”
(Petőfi Sándor)


Az internetezők körében már-már szakállasnak számító vicc nem véletlenül örökzöld. Az álhírek, az azokat terjesztő oldalak népszerűbbek, mint valaha, s olyanok, mint a mesebeli sárkány: ha levágjuk egy fejét, hét nő a helyébe.

Hiába az ellenpropaganda, az átverés sajnos egyre terjed, határok nélkül. Különösen veszélyes ez, mióta a Facebook elsődleges hírforrássá vált, nem csak a magyarországi weboldalakon szörfözők, de világszerte az internetezők körében.

Hiszen a közösségi oldalt böngésszük naphosszat, s amennyiben több hírportált is követünk, hírfolyamunkban minden újdonságról szinte azonnal tudomást szerzünk.

Tökéletes táptalaj tehát az internet az összeesküvés-elméletek, álhírek terjedéséhez, hiszen bárki, bármikor, bárhol pillanatok alatt létrehozhat saját oldalt, ráadásul ingyen, ahová azt ír, amit csak akar. Kihasználják ezt sokan: úgynevezett lájkvadász oldalakat indítanak, amelyeken azután gátlás nélkül öntik az olvasók elé a „híreket”. Újabb csodálatos gyógymódokról, amelyeket a gonosz orvosok eltitkolnak, vagy a rákot gyógyító vitaminokról. Cégek fantasztikus akcióit hirdetik, csodálatos ajándékait propagálják. Csak egy a gond ezekkel: átverés mind.

A megtévesztés könnyen megy például azért is, mert a hamis hír egy része igaz. Vegyük például a pár hónapja történt esetet, mikor villámsebességgel terjedt el a neten: a citrom gyógyítja a rákot. Ami ebben a formában hazugság. Igaz viszont, hogy a citrom a benne található C-vitaminnak köszönhetően rendkívül egészséges, s aki sokat fogyaszt belőle, kisebb eséllyel lesz náthás beteg. A kamu hír akkor válik veszélyessé, ha valaki e cikket olvasva visszautasítja például a kemoterápiát, és csupán citromlével szeretné kúrálni a rákot. De veszedelmes azért is, mert minél többen kattintanak rá és osztanak meg egy-egy ilyen információt, annál gyorsabban terjed. És sajnos bedőlnek nekik népszerű véleményvezérek is – ha pedig ők is megosztják, onnantól már nagyon nehéz „kiradírozni” a tudatból, hiába cáfolják az álhírt a valódi elismert tudósok.

Az ilyen káros hírek mellett már csak bosszúsan legyintünk, amikor a közösségi oldalon a falunkat ellepik az ingyen telefonokat ígérő megosztások, a gyógyító lájkokat kérő oldalak. Ám azon már nem tudunk mosolyogni, ha futótűzként terjed valamelyik híres, köztiszteletben álló személy valótlan halálhíre.

A gusztustalan rémhírterjesztéssel senki nem jár jól, egyedül a kamuhír-oldal: minél népszerűbb közszereplő, színész, énekes halálhírét kelti, annál több kattintást kap. S hogy miért fontos a kattintás?

A nézettség miatt: minél többen látogatnak az ilyen oldalra, annál több hirdetési pénzre számíthat.

Probléma, hogy a hírfolyamban és a böngészőben sem lehet megkülönböztetni, melyik oldal kamu és melyik valódi. Az oldalunkon – ha mi vagy valamelyik ismerősünk követi és megosztja – ugyanolyan formában jelennek meg ezek az álhíroldalak, mint az igaziak.

Mit tehetünk az álhírek ellen?

Gyanakvásra adhat okot, ha az olvasott cikkhez nem tartozik szerző, forrás. Ha például valamiféle tudományos felfedezéssel, egészségüggyel kapcsolatos szenzációs hírt olvasunk, nézzünk utána, hogy az írás hivatkozik-e szakmai forrásra?

Amennyiben igen, érdemes rákeresni az interneten, hogy valóban létezik-e a megadott személy.

Kétes lehet az is, ha a facebookos oldal csak akkor engedi elolvasni a cikket, ha előtte lájkoljuk, vagyis a követés gombra kattintunk. Sokszor előfordul, hogy hiába „megy a lájk”, a tartalmat továbbra sem tudjuk megtekinteni, viszont automatikusan megosztjuk azt a hírfolyamunkban, tovább növelve ezzel az álhírek terjedésének sebességét.

Biztosan álhírre bukkantunk, amennyiben a címben csupa nagybetűvel, többszörös felkiáltó- vagy kérdőjelekkel buzdítanak a megosztásra, ha a cikk hemzseg a helyesírási hibáktól. Érdemes szkeptikusnak maradnunk, valahányszor ismeretlen portálra vezet a „hír” – inkább csak az általunk régóta ismert, ellenőrzött forrású hírportálokról származó cikkeknek higgyünk.

Amikor pedig biztosak vagyunk benne, hogy álhírrel van dolgunk, bízvást jelentsük az oldalt az üzemeltetőnek.