Románia választott - vagy nem

Szégyellnivaló részvétellel zajlottak le vasárnap a romániai parlamenti választások. A negyvenegy megye közül egyikben sem járult az urnákhoz a szavazati joggal bírók legalább fele. Országos átlagban a szavazóképes polgárok 40 százaléka sem vette a fáradságot a voksoláshoz.

Ország-világKirály Farkas2016. 12. 16. péntek2016. 12. 16.

Kép: Csíkszentkirály, 2016. december 11. Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátorjelöltje felesége társaságában leadja szavazatát az erdélyi Csíkszentkirályon a romániai parlamenti választások napján, 2016. december 11-én. A választáson a kétkamarás parlament 312 képviselői, illetve 136 szenátori mandátumáról dönt az ország csaknem 19 millió szavazópolgára. MTI Fotó: Veres Nándor, Fotó: Veres Nándor

Tánczos Barna
Csíkszentkirály, 2016. december 11. Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátorjelöltje felesége társaságában leadja szavazatát az erdélyi Csíkszentkirályon a romániai parlamenti választások napján, 2016. december 11-én. A választáson a kétkamarás parlament 312 képviselői, illetve 136 szenátori mandátumáról dönt az ország csaknem 19 millió szavazópolgára. MTI Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor

Ez ijesztő. És ha hozzávesszük azt a tényt, hogy a fiatalok közül, azaz a 18–34 éves korosztályból mindössze másfél millióan járultak az urnákhoz, akár katasztrofálisnak is nevezhetnénk a szavazást – a majd’ 19 millió szavazópolgárból mintegy 8 millió tartozik ebbe a korosztályba.

Pedig a fiatalok voltak azok, akik egy évvel ezelőtti tüntetéssorozatukkal megdöntötték az akkori Szociáldemokrata Párt (PSD) vezette kormányt. Persze: tüntetni jó, kövekkel és egyebekkel megdobálni a csendőrséget tiszta lázadás, már majdnem utolérni ezzel a hetvenes-nyolcvanas évek Nagy-Britanniában történt tüntetéseit – így el lehet kergetni egy kormányt. Szavazni viszont már nem olyan izgalmas: a román médiumok által faggatott fiatalok inkább a bulizást választották vasárnapi tevékenységnek, mintsem a sorban állást a szavazókörletekben.

Nem csoda hát, hogy a szavazást a PSD nyerte, ha nem is elsöprő, de 46 százalékos sikerrel.

Dicséretet a romániai magyarság sem érdemel. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ugyan ismét bejutott a parlamentbe, ám úgy, hogy a magyar többségű megyékben is alacsony volt a részvétel: Hargitában 44,6; Kovásznában 38,3; Szatmárban 35 százaléka járult az urnákhoz az arra jogosultaknak.

Be kell látni: Romániában sem érdekel már mindenkit a szavazás.

Mert keleti szomszédunkban nem ideológiát látnak egy-egy pártban a szavazók, hanem különböző, a politika maszkja mögé búvó bűnszövetkezeteket.

Az ország elnöke, Klaus Johannis ragaszkodik ahhoz, hogy a leendő kormányfő olyan személy legyen, akit korábban bíróság nem ítélt el, és aki jelenleg nem bűnügyi vizsgálat alanya.

A volt PSD-s kormányfő Victor Ponta pénzmosás és adóelkerülés miatt van vizsgálat alatt.

Liviu Dragnea PSD-elnököt áprilisban ítélték két év felfüggesztett börtönbüntetésre választási csalás miatt.

Calin Popescu Tariceanu ALDE-elnököt, egykori kormányfőt hamis vallomás miatt vizsgálják.

Románia térképe bevörösödött. Szocialista lett, mondhatnánk – de tévednénk. Némely párt Romániában (sem) az, aminek reklámozza magát. Érdekes szomszédi viszonynak nézünk elébe. 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek