Marslakók leszünk egyszer - A tudós biztos abban: 'Előbb-utóbb elérünk oda'

– Azé lehet a Mars, aki „megműveli”? Aki először odaér?

– Űrjogászok szerint a Mars univerzális érték az emberiség számára. Senki sem sajátíthatja ki a kozmoszt.

– Pedig fokozódik a „kozmikus harc”. Már nem csak a nagyhatalmak – USA, Oroszország, Kína, európai szövetségek – csatáznak, ki lép elsőként a vörös bolygóra. Üzletemberek is beneveztek a küzdelembe, ők már lakónegyedeket is terveznek oda. A tét szinte felfoghatatlan: máshol is berendezkedni a Naprendszerben.

– Kétségtelen: két bolygón nagyobb az esély a túlélésre, mint egyetlen égitesten. Ám a Marsra különösen nehéz biztonságosan eljuttatni embereket.

– Mégiscsak utópia lenne a „marsi honfoglalás”?

– Nem. Előbb-utóbb elérünk oda, hiszen hajt minket a felfedezőösztön. De ha van is pénz a Mars meghódítására, szerintem azért még hosszú évekbe telhet – ami a kozmikus időskálán csak röpke pillanat –, mire egyáltalán megérkezik oda valaki.

– Milyen hatással lehet az emberi szervezetre a marsi utazás?

– Súlytalanságban a szervezet leépülhet, főleg a csontok, az izomzat, a vérkeringés. Semmi nem védi az űrhajót, a Föld mágneses tere sem óvja meg a galaktikus-kozmikus sugárzástól, ami hosszú távon ugyanolyan ártalmas, mintha valakit túlságosan sok röntgensugár érne. Aki épségben landol a Marson, már elég gyorsan regenerálódhat. Ott nincs súlytalanságban. Arról azonban fogalmunk sincs, miként reagál az emberi szervezet a marsi csökkentett gravitációra. A valóságra nem lehet felkészülni, csak szembesülni vele a vörös bolygón.

– Űrszondás megfigyelések alapján a Föld és a Mars hasonló bolygóknak tűnnek. Egykor lehetett élet a Marson is?

– Még nem igazolták a kutatások. Ehhez kell az emberi expedíció, a „helyszíni szemle”, aminek révén választ kapunk arra, volt-e, van-e élet rajta. Jelenleg a Marskönyv első fejezeteit kezdjük kitölteni. Az már kiderült: ott is voltak vulkánok, kéregmozgások, tavak, óceánok, folyók. Vannak évszakok, viharok dúlnak, csapadék is előfordul. A Mars klímája ugyanakkor száraz, és kicsit hidegebb, mint az Antarktiszé. Másfelől: a Mars tömege kisebb, mint a Földé, ezért „dülöngél”.

– Billeg a Mars?

– Pontosan. Nincs nagytömegű holdja, amely stabilizálná a mozgástengelyét, emiatt változik élénken az éghajlata.

– Felteszem, világnézeti fordulattal járna, ha a tudósok bizonyítani tudják: a Marson is kialakult az élet.

– Így van, hiszen azt jelezné: nem csak egyféle módon jöhet létre az élet. Persze a Földön kívüli élet nem jelenti a Földön kívüli intelligenciát. Vagyis a kutatók a bolygón nem a mi képmásunkat keresik, hanem az élet sokkal egyszerűbb megnyilvánulásait. Például mikrobákat.

– Akkor hát hiába is várnánk az „idegen lények” felbukkanását, voltaképpen mi magunk leszünk az első Marslakók?

– Vélhetően igen. De az ember gondolkodását az is erőteljesen befolyásolhatja, ha a marsi kutatások éppen azt támasztanák alá: csakis a Földön van élet, máshol nem jelent meg, s ha mégis, akkor elpusztult.

– A sci-fi kultusz – könyvek és filmek – befolyásolhatják a Földön kívüli kutatásokat?

– Jó kérdés. Szerintem a sci-fi szélesíti a gondolkodásmódot. Akadhat olyan kutató is, akit gyerekként talán éppen a Csillagok háborúja inspirált, hogy később rájöjjön: létezhetnek égitestek a Naprendszeren kívül is.



Az oldalt írta:
Karácsony Ágnes