Pangó piac

Tavalyelőtt nem lehetett túl sok oka az építőiparnak panaszra: 2015-ben rengeteg olyan uniós támogatás érkezett hazánkba, amelyből hidakat, autópálya-szakaszokat, egyéb építményeket lehetett felhúzni.

A múlt évben ez nem így alakult, az úgynevezett „egyéb építmények” kategóriában a Központi Statisztikai Hivatal 25,7 százalékos csökkenést mért. Az épületek terén nem volt ilyen rossz a helyzet, ott csak 2,5 százalékos mérsékléssel kellett megbirkóznia a szektornak. Nem meglepő, hiszen a lakóingatlanok iránt igencsak megnőtt a kereslet az előző évben. Sőt egyre több építési engedélyt adnak ki idén is, a gond nem ezzel, hanem azzal van, ha az építkezés csak elméleti, a gyakorlatban nem indul el.

A pénz mellett hiányzik az ember is, aki felhúzza ezeket az épületeket. Pedig a munkaerőhiány enyhítése céljából a kormány megkönnyítette a külföldi vendégmunkások alkalmazását (ukrán, szerb és fehérorosz állampolgárok számára), mégsem érkeznek tömegével a határon túlról a tettre kész munkások.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke úgy vélekedik, a vonzó országreklám hiánya a gond. Vagyis ezek a vendégmunkások egyszerűen nem tudják, hogy itt tárt karokkal várják őket. Az elnök a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, a kivitelező cégek teljesítménye most a szakmunkások hiányán múlik.

A probléma sajnos általános az ágazatban.

A magyar munkaerő itthon tartására is van javaslat: béremelés. Egy szakmunkás manapság körülbelül 200–250 ezer forintot keres havonta, ha ezt nettó 300 ezerre emelnék, Koji szerint meg lehetne állítani az elvándorló munkaerőt.