Hucul hátán, még a templomi esküvőre is

Százötven éve még az esküvőjére is lovon ment Huculföldön a legény a templomba, de a nép is annak a nyergében járta zord hazájának, az Ukrán-Kárpátoknak sziklás útjait. Az itt tanyát vert, ruszinokkal rokon huculok lettek a névadói a hucul lófajtának, amely nélkül szinte nem is létezhettek a hegylakók.

Ország-világValló László2017. 02. 22. szerda2017. 02. 22.

Kép: Hucul ló lovak Gyürüsi Gyűrűsi ménes Greenpeace Vörösné Horváth Katalin és tanyája 2015.03.12. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter

Hucul hátán, még a templomi esküvőre is
Hucul ló lovak Gyürüsi Gyűrűsi ménes Greenpeace Vörösné Horváth Katalin és tanyája 2015.03.12. fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter

A fakitermelésben is éppúgy helytállt, mint a teherszállításban vagy éppen postakocsi elé fogva. A hucul ma is biztosan jár a hegyi terepen, a sziklaösvényeken, kemény patáit sokszor patkolni sem kell.

Tökéletesen idomult a hegyvidéki nehéz terepviszonyokhoz, a zord időjáráshoz. Szívós és igénytelen, szerény takarmányozás mellett is jó erőben marad, az év nagy részében istálló nélkül tartható, a nagy hidegben is beéri egyszerű fészerrel. A rideg tartást nemcsak jól viseli, igényli is. A hazai állomány zöme az Aggteleki Nemzeti Park tulajdonában áll, ahol tervszerű tenyésztése folyik. A hucul kistermetű, de arányos, izmos, hosszú nyakát dús sörény fedi. Színe legtöbbször gesztenyeszín pej, sötét pej vagy fakó (a pej a vörösesbarna alapszín neve).

A hátsó lábain könnyen emeli a testét és jól ugrik, ezért is kitűnő hobbihátas. Vágtája nyugodt, kiegyensúlyozott, nem csoda, hogy a lovas íjászok legkedveltebb „harci” lova.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek