Jogi esetek: A pulitenyésztő jó hírneve

Ez ismertette a panaszokat, név szerint említette a tenyésztőt, és azzal zárult, a szövetség valamen?nyi tagjától elvárják, hogy a vásárlói panaszokat korrekt módon kezeljék, mert aki nem így tesz, nem méltó arra, hogy a szövetség tagja legyen.

A tenyésztő a jó hírnevének megsértése miatt pert indított a szövetség ellen. Azzal érvelt, hogy a Facebook-bejegyzés a valós tényeket – a szövetséghez beérkezett vásárlói panaszokat – valótlan színben tüntette fel, néhány konfliktuskereső vevővel fennálló vitájából azt az általános következtetést vonta le, hogy a vásárlói panaszokat nem kezeli megfelelően, s ez általában jellemző a munkájára.

A bejegyzésből összességében az derül ki, ő nem méltó arra, hogy a szövetség tagja legyen. Ezért a kérdéses bejegyzés eltávolítását, elégtételt és kétmillió forintos kártérítést kért.

A szövetség benyújtotta a külföldi vásárlóktól érkezett panaszos leveleket, és azzal érvelt, hogy azok tartalmát nem másította meg, nem tüntette fel hamis színben, ami pedig a feltétele a jó hírnév megsértésének.

Pusztán a véleményét fejezte ki, hogy az ilyen üzleti gyakorlat nem méltó a szövetség tagjaihoz. Így személyiségi jog megsértéséért nem lehet elmarasztalni.

A jó hírnév sérelmének megállapítására általában a valótlan és a közfelfogás szerint sértő tény állítása, híresztelése, hamis színben való feltüntetése alkalmas. A vélemény, bírálat azonban csak akkor ad alapot a személyiségvédelemre, ha kifejezésmódjában indokolatlanul sértő, bántó vagy megalázó, illetve ha minden ténybeli alapot nélkülözve önkényesen fejez ki elmarasztaló értékítéletet. Ezért az ilyen perekben az alperes rendszerint azt próbálja bizonyítani, hogy a sérelmezett kijelentés nem tényállítás, hanem vélemény.

A bíróság ebben az esetben a szövetségnek adott igazat: pusztán a konkrét panaszokat ismertették tényszerűen, illetve kifejtették azt a véleményt, hogy ez a szervezet tagjaihoz nem méltó gyakorlat, amit a szövetség elítél. Ezzel az alperes személyiségi jogai nem sérültek.