'A tapsifülesek gyerekhangon sírnak, de ez a magyar vadászokat nem hatja meg' - így kerültek nyugati cső elé...

Ezt írtuk... (március harmadik hetében) a Szabad Föld 10, 20, 30, 40, 50 és 60 és 70 évvel ezelőtti számaiban.

Ország-világSZF-ajánló2017. 03. 23. csütörtök2017. 03. 23.
'A tapsifülesek gyerekhangon sírnak, de ez a magyar vadászokat nem hatja meg' - így kerültek nyugati cső elé...


1947.
A Kevermesen élő Bán Imre szegényparaszt földecskéjét 1938-ban elárverezték, mert Krebsz Péter sváb főjegyző feljelentette őt a járásnál. Ezt írta: „Bán Imre többszörösen büntetett előéletű. Kommunista elvei nyilvánításáért két hónapi, kormányzósértésért 6-6 hónapi fogdára ítélték, nevezett a magyar állameszme szempontjából megbízhatatlan személy.” Ezért Bán ingatlanát elvették, később internálták. Ma Krebsz úr a demokráciában úgy él, mint hal a vízben, Bán Imre jogorvoslati kérelmére viszont a fülük botját sem mozdítják az illetékesek.

1957.
A jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt Mindszenty József büntetését 1955-ben azzal enyhítették, hogy egyházi objektumot jelöltek ki számára tartózkodási helyéül. Ezt a büntetését 1957. október 30-án önkényesen megszakította, és november 4-e óta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén, vagyis a magyar állam területén kívül tartózkodik. Mindszenty József tehát ma is jogerős büntetőítélet hatálya alatt áll, Magyarországon többé nem végezhet egyházi funkciót, bármilyen rendeletének végrehajtása törvényekbe ütköző cselekedetnek bizonyul.

1967.
Életének 85. évében, március 6-án, szívroham következtében elhunyt Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató akadémikus, négy éven át az Akadémia elnöke. Mintha Arany János halt volna meg, olyan valaki, akit már életében a halhatatlanoknak kijáró tisztelet vett körül. Kodály olyan kivételes nagysága a szellemi életnek – nemcsak itthon, de világszerte –, hogy nyilvánvaló volt: helye ott van azok között, akik a legtöbbel és a legszebbel ajándékozták meg az emberiséget. A népi muzsika forrását keresve jutott el a nép szívébe.

1977.
Makrai Kati ezüstérmes olimpiai tornász és férje, Schmitt Pál párbajtőr olimpia bajnok ma már nem sportol versenyszerűen: Katalin pedagógus, a férje az Astoria Szálló igazgatóhelyettese. De mégis, nemcsak úgy emlegetik őket, mint sportoló házaspár, hanem így: sportoló család. Az egész ország láthatja a Tv-torna műsorában Makrai Katalint és három kislányát: Alexát, Petrát és a legkisebbet, mindenki kedvencét, aki egyéni kreációival teremt derűt, hangulatot, Grétát.

1987.
A magyar nyelv védelme érdekében, valamint a mértéktelenül elszaporodott idegen üzleti kifejezések ellen pályázatot írtak ki. Elsősorban a következő üzletek körében várják a módosítást: second hand, shop, night club, snack bar, music center, de bármilyen más, szemet szúró idegen elnevezés módosítását is kérik. A pályázat nyertesei között 5000, 3000 és 2000 forint értékű díjakat adnak át.

1997.
Hálózzák a nyulakat. A tapsifülesek gyerekhangon sírnak, de ez a magyar vadászokat nem hatja meg: ládákba rakják őket, és viszik az áhított nyugatra. Hamarosan Nógrád dimbes-dombos tájai helyett az Elbán túl futkározhatnak majd egészen addig, amíg egy nyugati vadász nyugati fegyverrel puskázza le őket. Mert azért az mégiscsak más!

2007.
A legutóbb már nuncsakuval nyomatékosított vita után a rendőrség is megelégelte a 2/A utat hónapok óta lezáró tüntetőket, s beszüntette a félpályás útlezárást. Amiről nem szól a hír: korábban volt egyéb eszköz is az úttorlaszt megelégelők kezében. Egy nap például megjelent egy ötven körüli házaspár a tüntetőknél, s miközben harsányan biztatták őket a további ellenállásra, többtermosznyi forró teát, s frissen sült pogácsát osztottak szét, majd hamarosan eltávoztak. Negyed óra múlva istentelen hasmenés támadt a tüntetőkre, volt, aki a helyszínen becsinált, a többiek hazarohantak – aznapra így ért véget a tüntetés…

Ezek is érdekelhetnek