Távolodik az ígéret földje

„A büntetés-végrehajtási szervezet 2017. március elsején megkezdte a második sor ideiglenes biztonsági határzár megépítését a magyar–szerb határszakaszon. Annak teljes vonalán épül meg az a 150 km hosszú, második sor kerítés, amelynek kivitelezése a büntetés-végrehajtás szakembereinek irányításával összesen 700 fogvatartott munkáltatásával valósul meg” – az illetékes hatóságok sajtóosztályaihoz írásban elküldött kérdéseinkre lapzártáig egyedül a bv-től kaptunk választ. Azt írták még:
„A kerítés építéséhez 30 ezer darab 4,5 méter magas acéloszlopot vernek le 5 méterenként, amelyekre 3 méter magas drótfonatot rögzítenek fel. Az új fizikai akadályt 2 méter magasan 8 mm átmérőjű, úgynevezett ponthegesztett síkhálóval erősítik meg.”

A helyszínen, a határ két oldalán lakóktól, továbbá az internetről tájékozódtunk. Annyi bizonyos: a 2015 szeptemberében bevezetett intézkedések – az ideiglenes műszaki határzár létesítése, a tiltott határátlépés, illetve a határzár megrongálásának bűncselekménnyé tétele, valamint az érintett megyékben a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet jogi kategóriájának bevezetése – csökkentették a Magyarországon át Európa nyugati és északi részébe irányuló irreguláris (szabálytalan) migrációt. 2015 augusztusától októberéig, amíg a magyar–horvát határt is le nem zárták, naponta 5–10 ezer migráns haladt át az országon. A nyugat-balkáni útvonalon az EU–Törökország megállapodás aláírásával csillapodott a vándorlás – de nem szűnt meg.

A tiltott határátlépésen kapott migránsokat 2015. szeptember 15-e után Magyarországon őrizetbe vették és bíróság elé állították. Több ezer ilyen eljárást folytattak le, amelyek általában felfüggesztett börtönbüntetéssel és az országból való kiutasítással végződtek. A kiutasításokat azonban nem lehetett végrehajtani, mert a szerb hatóságok a közel- és közép-keleti muzulmán határsértőket nem voltak hajlandók visszavenni. Így a bírósági ítélet és szabadlábra helyezésük után az elítélt migránsok eltűntek az országból – minden valószínűség szerint Nyugat-Európába távoztak.

Így is megérte nekik, hiszen az is eljutott az „ígéret földjére”, akit elfogtak Magyarországon – csak némi késedelemmel.

Az eljárások rettenetesen leterhelték a bíróságokat és a rendőrséget. Ezért 2016. július 5-től módosították a szabályozást: akit magyar területen, a határ menti 8 kilométeres sávon belül elfogtak, azt minden eljárás nélkül visszakísérték a határra, és kitessékelték a műszaki határzáron 2 kilométerenként lévő kapukon, vissza Szerbiába.

Legálisan a Röszkénél és Tompánál lévő tranzitzónában lehet menedékjogot kérni. A magyar hatóságok azonban korlátozták az ügyfelek számát, és előnyt adtak a családosoknak. Ennek következtében Szabadkán és a város melletti temetőben, téglagyárban feltorlódtak azok a főként afgán, pakisztáni, iráni, szomáliai fiatal férfiak, akik szinte biztosan nem kapnának menedékjogot Magyarországon.

Ők próbálkoznak éjszakánként, hogy a drótkerítést átvágva bejussanak magyar területre, és embercsempészek segítségével eljussanak Ausztriába.

Ásotthalommal szemben, a határ túloldalán, a szinte teljesen magyarok lakta Királyhalom (Backi Vinogradi) külső részén szólítottam meg Ábrahám Vilmost. A férfi fölvásárolta a határ szerb oldalán lévő földeket és lakatlan tanyákat, csepegtetéses, sövényművelésű gyümölcsöst telepített rajta. Az ő birtokán minden éjjel menekültek tucatjai, néha százai gyalogolnak át. Hajnalban a legtöbben vissza is térnek Szabadka környékére – tapasztalatai szerint kevesen jutnak át. De annyian mindenképpen, hogy ébren tartsák a reményt, s hogy ezért sokan akár tízszer is próbálkozzanak.

– Kezdetben sajnáltam őket, de ma már nagyon örülnék, ha az új kerítés végleg reménytelenné tenné az átjutást, és nem jönnének erre – mondta Ábrahám Vilmos.

Neki rengeteg kárt okoznak, átvágják a sövényt tartó drótot, a csepegtetőberendezés csöveit, azon próbálgatják a drótvágó szerszámaikat. Betörnek a tanyákba, hogy feltöltsék a mobiltelefonjaikat és melegedjenek. A hosszú, hideg télen mindent eltüzeltek, amit a házakban találtak – amikor a bútorok elfogytak, akkor az ablakkereteket is kiszedték a falból. 

– Itt közülük kerülnek ki az embercsempészek. Többször láttam ugyanazt az arab kinézetű férfit, amint vezetett egy csoportot. Amikor rászóltam, fenyegetően szétnyitotta a kabátját: szúró, vágó szerszámok, kések voltak a zsebeiben. Hiába hívom a szerb rendőröket, nem jönnek ki. Egyszer megkergettem őket traktorral, hogy letaposom, akit utolérek. Azt követően hetekig nem mertek erre jönni.

Ásotthalom külterületén érdeklődtem, egy határ közeli tanyán. Az ott élő nő egy kisbabát etetett éppen. Mondta, hogy szinte minden éjszaka jönnek át migránsok. A határ felőli oldalon erdő van, a tanya mögött nádas. Aki átjut a kerítésen, az könnyen el tud bújni. Az már megmenekült.