Terjed a botrány

Mindeközben ezt az állítást sorra cáfolják a szlovák és magyar élelmiszer-előállítók, -kereskedők, a helyi hatóságok pedig sorra hozzák nyilvánosságra a vizsgálataik eredményét, melyek közül egyesek alátámasztják a panaszt, míg mások nem.

Szlovákia kezdte a már korábbi években is felvetett ügy minapi felmelegítését: egy friss vizsgálat szerint az osztrák boltokban jobb, finomabb és egészségesebb némely márkatermék, mint náluk. Ehhez a véleményhez csatlakozott aztán Magyarország, majd Csehország kormánya, ahol egy korábbi vizsgálat a mostani szlovákéval azonos megállapításra jutott. A románok szintén vizsgálatot indítottak.

Aztán minden egyes tagországban rendre megjelentek az állítást cáfoló vagy árnyaló nyilatkozatok. Nálunk már évek óta téma: eddig 766 esetben vizsgáltak termékeket, de csak 8-nál találtak kisebb szabálytalanságot. Igazából nincs arra bizonyíték, hogy valóban gagyibb összetevőkből készülne a keleten forgalmazott nyugati termék. Most újabb 100 árucikket elemeznek hazai laborjaink, az eredmény márciusban várható. Az eddigi tapasztalatok ellenére, illetve az újak ismerete nélkül is több magyar politikus szemétnek titulálta a multik által itthon eladott termékek egy részét. A tények azonban eddig nem alapozzák meg ezeket az állításokat.

Szlovákiában laboratóriumi vizsgálatokra hivatkozva jelentették be, hogy az ott árusított egyes nyugati termékek több ízfokozót, állagjavítót, adalékanyagot tartalmaznak, mint amilyet például Ausztriában árulnak. A Szlovák Élelmiszer Kamara (PKS) viszont a napokban közölte, hogy megbízhatóak a boltjaikban vásárolható élelmiszerek, és olyan minőségűek, mint nyugaton.

Az itthoni eredményekre tehát még várni kell. Azt viszont már tudjuk, hogy az unióban nincs olyan előírás, amely megoldaná az ügyet. Vytenis Andriukaitis, az EU egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztosa szerint nem előzhető meg, hogy a vállalatok a különböző piacokra szánt termékeiket a nemzeti ízlésnek, preferenciának vagy vásárlóerőnek megfelelően dobják piacra. Bár egy cég dönthet úgy, hogy országonként eltérő összetevőket használ, erről a fogyasztókat pontosan tájékoztatnia kell, senkit sem szabad félrevezetni a vásárolt áru összetevőivel kapcsolatban.



Keddi lapzártánkkor érkezett a hír, miszerint Szlovákia és Magyarország kormánya hivatalosan is az EU Bizottságához fordult. Közös előterjesztésben kértük, hogy az unión belüli, élelmiszerekre vonatkozó „kettős mérce" alkalmazásának ügyét vegyék napirendre és közösségi szinten alakítsanak ki szabályokat a brüsszeli döntéshozók.