Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Váratlan fordulat történt Donald Trump Közel-Kelet-politikájában. A megválasztása előtti kampányban kifejtett beavatkozásellenes álláspontját felrúgva megtámadott egy szíriai légi bázist, először hajtva végre légicsapásokat katonai létesítmények ellen Szíriában.
Egyszerre küzdeni az ISIS és Aszad ellen „idiotizmus” – vélekedett korábban az amerikai elnök. Ehhez képest váratlan erő- és oroszokkal szembeni autonómiafitogtatásul Donald Trump – a legalább 89 halálos áldozatot követelő, Aszad elnökhöz köthető vegyifegyver-támadás után – Tomahawk rakétákkal támadta meg a szíriai Sajrat-támaszpontot, nyíltan szembehelyezkedve az Aszad elnököt támogató Oroszországgal és Iránnal egyaránt. Az Iszlám Állam helyett Aszad lett a térség első számú közellensége. Ezt erősítette meg az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete is, aki a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy elsődleges fontosságú Bassár el-Aszad eltávolítása a hatalomból Szíriában. Nikki Haley szavai egybecsengenek a Trump-kormány kommunikációjával, vagyis, hogy Amerika nem alkuszik, Aszadnak mennie kell. „Az Aszad magatartásának megváltoztatására irányuló, éveken keresztül folytatott törekvések elbuktak, drámaian elbuktak” – közöle Trump a bombázás éjjelén.
A szíriai kormány legfőbb szövetségeseinek számító Moszkva és Teherán egy követ fújnak: az iráni és az orosz elnök egyetért abban, hogy az agresszív amerikai lépés megengedhetetlen, sérti a nemzetközi jogot. Az orosz védelmi minisztérium felfüggesztette a Pentagonnal fenntartott „forró drót” működtetését, amely a szíriai légtér biztonságát szavatolta volna. A felek 2015 októberében, a szíriai orosz katonai beavatkozást követően írták alá a memorandumot, amely egyebek között folyamatos operatív kapcsolatot létesített a két ország között, és kidolgozták az együttműködés rendszerét, beleértve a kölcsönös segítségnyújtást válsághelyzetek esetén.
A duma egy képviselője közölte: „A hasonló légicsapások végrehajtása nem csupán Szíria, hanem Oroszország elleni cselekedet. Amikor az amerikaiak bombázták a repülőteret, nem tudták, hogy vannak-e ott orosz állampolgárok vagy sem. Ez a helyzet legalább a kubai rakétaválsághoz hasonló helyzetet fog előidézni, amely csaknem az atomháború szélére sodorta a világot.” Hogy ez a térben és időben korlátozott csapás megváltoztatja-e az erőegyensúlyt?
Ha ezt az akciót nem követik újabbak, ha elmarad a széles körű nemzetközi támogatás, nem valószínű, hogy hosszú távú következményei lennének. Odahaza Trump elnök fejdíszébe végre díszes toll kerül, ám Szíriában néhány Tomahawk még nem csinál nyarat.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu