Füstje vagy a lángja?

Váratlan fordulat történt Donald Trump Közel-Kelet-politikájában. A megválasztása előtti kampányban kifejtett beavatkozásellenes álláspontját felrúgva megtámadott egy szíriai légi bázist, először hajtva végre légicsapásokat katonai létesítmények ellen Szíriában.

Ország-világMarkos Mária2017. 04. 15. szombat2017. 04. 15.
Füstje vagy a lángja?


Egyszerre küzdeni az ISIS és Aszad ellen „idiotizmus” – vélekedett korábban az amerikai elnök. Ehhez képest váratlan erő- és oroszokkal szembeni autonómiafitogtatásul Donald Trump – a legalább 89 halálos áldozatot követelő, Aszad elnökhöz köthető vegyifegyver-támadás után – Tomahawk rakétákkal támadta meg a szíriai Sajrat-támaszpontot, nyíltan szembehelyezkedve az Aszad elnököt támogató Oroszországgal és Iránnal egyaránt. Az Iszlám Állam helyett Aszad lett a térség első számú közellensége. Ezt erősítette meg az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete is, aki a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy elsődleges fontosságú Bassár el-Aszad eltávolítása a hatalomból Szíriában. Nikki Haley szavai egybecsengenek a Trump-kormány kommunikációjával, vagyis, hogy Amerika nem alkuszik, Aszadnak mennie kell. „Az Aszad magatartásának megváltoztatására irányuló, éveken keresztül folytatott törekvések elbuktak, drámaian elbuktak” – közöle Trump a bombázás éjjelén.

A szíriai kormány legfőbb szövetségeseinek számító Moszkva és Teherán egy követ fújnak: az iráni és az orosz elnök egyetért abban, hogy az agresszív amerikai lépés megengedhetetlen, sérti a nemzetközi jogot. Az orosz védelmi minisztérium felfüggesztette a Pentagonnal fenntartott „forró drót” működtetését, amely a szíriai légtér biztonságát szavatolta volna. A felek 2015 októberében, a szíriai orosz katonai beavatkozást követően írták alá a memorandumot, amely egyebek között folyamatos operatív kapcsolatot létesített a két ország között, és kidolgozták az együttműködés rendszerét, beleértve a kölcsönös segítségnyújtást válsághelyzetek esetén.

A duma egy képviselője közölte: „A hasonló légicsapások végrehajtása nem csupán Szíria, hanem Oroszország elleni cselekedet. Amikor az amerikaiak bombázták a repülőteret, nem tudták, hogy vannak-e ott orosz állampolgárok vagy sem. Ez a helyzet legalább a kubai rakétaválsághoz hasonló helyzetet fog előidézni, amely csaknem az atomháború szélére sodorta a világot.” Hogy ez a térben és időben korlátozott csapás megváltoztatja-e az erőegyensúlyt?

Ha ezt az akciót nem követik újabbak, ha elmarad a széles körű nemzetközi támogatás, nem valószínű, hogy hosszú távú következményei lennének. Odahaza Trump elnök fejdíszébe végre díszes toll kerül, ám Szíriában néhány Tomahawk még nem csinál nyarat.
 

Ezek is érdekelhetnek