Jogi esetek: Rosszat másról

E heti esetünk azt példázza remekül, milyen helyzetben és kinek mondhatunk nagyon rosszat másról anélkül, hogy ezzel megsértenénk a személyiségi jogait. Két főszereplőnk egymás élettársa volt, két közös lányt neveltek, majd összekülönböztek, és harcolni kezdtek a gyerekekért. Ennek hevében a nőben vélhetően megerősödött a meggyőződés, hogy a férfi szexuálisan molesztálta a lányaikat.

Ország-világDr. Tanács Gábor2017. 04. 20. csütörtök2017. 04. 20.
Jogi esetek: Rosszat másról

Hogy pontosan hogyan lett ebből büntetőeljárás, azt nem tudni – az akták szerint nem a nő feljelentése alapján –, de az asszony a szakpszichológussal, a rendőrökkel és a sajtóval is megosztotta ezt a benyomását.

A férfit ennek ellenére végül felmentették a vádak alól. A nagy csatározásban még az is kiderült, hogy a kisebbik lánynak nem a volt élettárs az apja. Amikor az ártatlansága tisztázódott, a férfi személyiségi pert indított a nő ellen, és kártérítést követelt tőle, mert igaztalanul vádolta a gyerekek szexuális molesztálásával.

Külön kártérítést kért emberi méltósága megsértéséért, amit szerinte a volt élettárs azzal követett el, hogy titokban tartotta, miszerint a második gyereknek nem ő az apja.

Az alperes azzal védekezett, hogy a büntetőeljárás nem az ő feljelentésére indult, abban őt tanúként hallgatták meg, a kérdésekre a legjobb tudása szerint válaszolt.

Ráadásul nem csak neki volt az a benyomása, hogy a párja molesztálta a gyerekeket, hiszen az ő közreműködése nélkül indult a hatósági vizsgálat, amelynek számos eleme alátámasztani látszott a vádakat.

A felperes arra hivatkozott, hogy a kiskorú gyermekek molesztálása olyan súlyos társadalmi megítélés alá esik, amely jóvátehetetlen mértékben rontotta a személyes megítélését. Azzal, hogy a hatósági eljárásban őt a volt élettársa ezzel hamisan vádolta, sőt közös ismerőseiknek is ezt mondta, társadalmilag ellehetetlenítette őt.

A bíróság az emberi méltóság megsértése miatti keresetet elutasította,  mondván, a felperes emberi méltósága konkrétan nem sérült amiatt, hogy a felperes nem közölte vele, hogy a gyereknek más az apja. Az, hogy valakit megcsal az élettársa, nem sért alapvető emberi jogokat, bár nyilvánvalóan nem öröm. Másfél millió forint kártérítést ítéltek meg viszont a jó hírnév sérelme miatt. Kimondták, hogy nem volt jogsértő a rendőrségen a volt élettárs ellen vallani, viszont a közös ismerősökkel és különösen a sajtóval nem lett volna szabad megosztani ezeket a benyomásokat.

Ezt sem a gyerekek érdeke, sem más nem indokolta, viszont a felperes jó hírnevét súlyosan sértette.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek