Maradhatnak a csőkutak

A moratóriumot 2028-ig meghosszabbítják: addig nem lesz kötelező bejelenteni a lakosság és a kistermelők által engedély nélkül létesített csőkutakat. Ám akik önként megteszik, tőlük az állam a műszaki felmérés és a regisztráció minden költségét átvállalja.

Ország-világTanács István2017. 04. 28. péntek2017. 04. 28.
Maradhatnak a csőkutak

 Immár a harmadik kormányülés napirendjén szerepelt a minap az engedély nélkül létesített csőkutak ügye. B. Nagy László fideszes országgyűlési képviselő, aki a Homokhátságon élőket – a leginkább érintetteket – képviseli, Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult az ügyben. Ezután Lázár János miniszter a kormányinfón bejelentette a változást, részleteket azonban nem közölt.

B. Nagy László elmondta: már az április 19-i kormányülésen döntöttek arról, hogy a vidéki lakosságnak és a zöldségtermelőknek kedvező módon újraszabályozzák a csőkutak ügyét. Egy 2016-ban megjelent kormányrendelet ugyanis 2018. december 31-ig kötelezte volna bejelentésre és fennmaradási engedély megszerzésére e kutak tulajdonosait. Kutanként 100 ezer és 400 ezer forint közötti összegbe került volna, hogy megvizsgálják az engedély nélkül fúrt kutakat, visszamenőleg terveket készíttessenek hozzájuk, illetve aláírásával vízügyi szakember hitelesítse a tulajdonosok által kitöltött adatlapot.

A törvénymódosítást és kormányrendeletet a közeljövőben megváltoztatják. Noha (keddi, április 25-i) lapzártánk idején még a képviselő sem ismerte a végleges jogszabályszöveget, kérdésünkre elmondta: olyan új szabályozás születik, ami megfelel az Európai Unió vízügyi direktívájának, de nem lehetetleníti el a vízhasználók helyzetét. A lakossági célra használt kutakra a 2018 végéig tartó moratóriumot tíz évvel, azaz 2028. december 31-ig meghosszabbítják.

Ugyanez vonatkozik azokra az öntözési célra használt kutakra is, amelyek nem mélyebbek 80 méternél. Ám az állam ösztönzi, hogy jelentsék be ezeket: aki megteszi, tőle a műszaki felmérés és a regisztráció minden költségét átvállalja az állam.

Összességében több millió embert érintett volna hátrányosan a korábbi szabályozás. A kedvező döntés tetemes költségektől kíméli meg a kiskertekben, illetve a tanyákon élőket és azokat a családiház- tulajdonosokat, akik nem vezetékes, hanem fúrt kutakból nyert vízzel öntözik a füvet és a kertet, továbbá a kisebb zöldségtermelő gazdaságokat, amelyek szántóföldi és fóliás ültetvényeiket öntözik a csőkutak vizével. Ugyanakkor egy évtized alatt fokozatosan mégiscsak felmérhetik és tervezhetővé tehetik a felszín alatti vizek felhasználását.

Ezek is érdekelhetnek