A világirodalom legnagyobb méregkeverői

A mérgezés népszerű motívum az irodalmi alkotásokban, legyen szó meséről (Hófehérke), regényről (A három testőr) vagy drámáról (Rómeó és Júlia, Hamlet). És akkor még nem beszéltünk a krimikről!

Ország-világSzijjártó Gabriella2017. 05. 01. hétfő2017. 05. 01.
A világirodalom legnagyobb méregkeverői


Összeszámolták, hogy a rendkívül termékeny Agatha Christie bűnügyi történeteiben 41 mérgezéses gyilkosság fordul elő. A méregkeverők főleg arzént, morfint, sztrichnint és ciánt használnak áldozataik kiiktatásához. Két berlini kutató szakmai szempontból is megvizsgálta az angol írónő műveit. Elsősorban a nikotinnal és talliummal elkövetett bűnügyek érdekelték őket. A kutatók elismerik: Agatha Christie meglepően pontosan, orvosilag kifogástalanul írta le a tüneteket. Ez azért nem meglepő, mert fiatalon gyógyszertárban dolgozott, jól ismerte a mérgeket is.

A skót származású író és orvos, Sir Arthur Conan Doyle kitalált nyomozója, Sherlock Holmes összesen 4 regény és 56 novella főszereplője. A pipázásról, a jellegzetes sapkájáról, a jó modoráról és a hegedűről ismerszik meg. A róla szóló legelső, 1882-ben megjelent, a Bíborvörös dolgozószoba című történetben sokat megtudunk a briliáns londoni detektívről: az író kémiakutatónak mutatja be őt, aki híres a megfigyelőképességéről és a logikájáról. Társa, doktor Watson szerint Sherlock Holmes alapos kémiai és növénytani tudással bír, aki főleg az ópium és a mérgek általános ismeretére összpontosít.

A mérgezés szele a tollforgatókat is megcsapta, jelesül a Bronte nővéreket. Brontë tiszteletes hat gyermeke közül a három legfiatalabb lány tehetséges regényírónak bizonyult. Érdekes, hogy a szigorú egyházi neveltetés ellenére írásaik nem a vallás és a hit körül forogtak, hanem szerelemről, szeretetről, ragaszkodásról meséltek. Emily (fő műve: Üvöltő szelek), Charlotte (Jane Eyre) és Anne (Agnes Grey) szenvedélyes és mélabús történeteit már életükben is nagyra értékelte mind az irodalomtudomány, mind a közönség. Mindhárom nővér halálát tuberkulózis okozta, meglehetősen fiatalon. Ám a kriminológus James Tully vad teóriával állt elő: a testvéreire féltékeny Charlotte összeállt apja kurátorával, és megmérgezte a famíliát. Mesterkedésük eredményeként Emily 1848-ban, Anne pedig egy évvel később vesztette életét. Charlotte-ot végül elárulta a cselszövő férfi, és követte nővéreit a sírba. Tully csak azután talált kiadót könyvének, hogy a dokumentarista stílust mellőzve fikcióként írta újra.

Ezek is érdekelhetnek