Az én képernyőm: Mindent vitt a látvány

No sebaj, azért ez nem fáj nekem annyira, mivel a mi énekesünk nemcsak hogy bejutott, hanem kiválóan is szerepelt, az előkelő 8. helyen végzett. Pápai Joci Origo című, saját dala jó, s még a dalnál is jobb az előadás: igazán hiteles, szenvedélyes, erős. (Pedig a honi válogatón sokan zúgolódtak, miért nem Tóth Gabi zeneileg elég zavaros, magyarosnak szánt, de inkább keleties zenéjű száma nyert. Joci a válogatót megérdemelten nyerte, messze a legjobb volt.) Tehát nagy közönségsikert aratott Kijevben is a táncos- és a hegedűs lánnyal, valamint a nem nagyívű, de fülbemászó, jó dallammal. A 190 milliós közönség értékelte is, jobban, mint a szakmai zsűri.

Amúgy néha egészen elképesztő volt a zsűrik és a közönség ítélete közti különbség. A portugál első hely és a bolgár második esetében nem volt eltérés, a zsűrikbe delegált zenészek és a 42 ország tévézői is ugyanúgy vélekedtek. Ám Ausztrália 2 pontot kapott a nézőktől, 171-et a szakmai zsűritől. Ez óriási különbség: vajon mit láthatott az ausztrál fiúban a szakma?

Az eurovíziós daloknál gyakran érzi úgy az ember, hogy rengeteg egyforma számot hall. Így hát unalmában a látványt, a díszletet, az ötletet nézi. Ezekben most sem volt hiány: táncoló gorillától kezdve feldőlő Eiffel-toronyig minden volt. És pont az azeriektől nem számítottam a leginkább avantgárd körítésre…

A korábbi évtizedektől eltérően ma már igazán ritkán lesz világsláger valamelyik itteni dalból vagy világsztár itteni szereplőkből, hol van a mai ABBA vagy Celine Dion? Az utóbbi években sok polgárpukkasztó próbálta magára felhívni a figyelmet. Legemlékezetesebb a nőnek öltözött, szakállas osztrák, aki akkora sikert aratott, hogy merőben átlagos dalát elsőnek hozták ki a jó balhé miatt. (Ő aztán nagyívű karriert futott be, nem énekesként, hanem melegjogi harcosként, államfők paroláztak vele. Mára ráunhattak, mert visszatért a férfikülsőhöz.)

Ami az idei győztest illeti, a portugál dal szép, érzelmes mű volt, amelyet finoman, egyszerűen énekelt Salvador Sobral. A fiú nagyon beteg, szívátültetésre vár, ez a tény is többletet adott az előadásához. A pontozás ezúttal toronymagasan őt tette győztessé, megérdemelten. Általában persze nem a dalok minősége dönti el a sorrendet, hanem az országok iránti rokonszenv. Románia-Moldova, balti országok, volt szovjet köztársaságok, brit nemzetközösség tagjai – egymást maximumra értékelik, függetlenül az adott mű értékétől.

Mi nem szoktunk jól járni. Erre példa volt Kállay Saunders András dala, amely 2014-ben a mezőny legigényesebb darabja volt, és „csak” ötödik lett. Most azért nem panaszkodhatunk, szomszédainktól szépszámú szavazatot kapott énekesünk. Lehet, hogy főleg az ott élő magyarok jóvoltából, de ezúttal számos más ország nézőinek szívét is megérintette a szenvedélyes magyar-roma ballada.

Még egy szó a tévéközvetítésről: jól sikerült. Csak halkan jegyzem meg: a kommentátor, Freddy rendszeresen hölgyeménynek nevezte az énekesnőket, láthatóan nem ismerve a szó hangulatát. És senki sem szólt rá...