Erőterek metszéspontja

„Megyünk Gyugyra, búcsúra” – ma már szállóige. A község a török idők után lett zarándokhellyé. A környező falvak modern kori zarándokainak körmenete huszonegy stáció mellett elhaladva kaptat föl a II. János Pál-dombra, ahol a szépen felújított Árpád-kori templom áll.

– A világon sok ezer keresztút van tizennégy stációval, olyan azonban egy sincs, mint nálunk – büszkélkedik Jelenka György polgármester, aki úgy számol, hogy 85 évével ő az ország legidősebb polgármestere, és huszonharmadik éve áll faluja élén. – A huszonegy stáció Nemzetünk Csillagainak Emlékösvénye, a magyarság történelmi alakjaival, Kossuthtól, Petőfitől, Széchenyitől Horthyig, Szent-Györgyi Albertig, Puskás Öcsiig vagy Papp Laciig, domborművekkel, tájékoztató feliratokkal; mindenki rácsodálkozik.

Gyugy amilyen kicsi, legalább annyira különleges település. Néhány éve a bulvársajtóba is bekerült azzal, hogy csodatévőnek kiáltottak ki egy padot, a Gyugyon Örökkévalóság Parknak nevezett temetőnél. Gyógyulni vágyók keresték fel, de Jelenka polgármester szerint nem erről akarnak elsősorban ismertek lenni, noha Árpád-kori templomuk (ugyancsak a temető közelében) valóban erőterek metszéspontjában épült anno. Most meg I. Izsép lovas szobrát faragja kőből Egri György csabacsüdi szobrászművész; merthogy Gyugy földesura tizennyolc katonát vezetett a kis somogyi faluból az 1241-es muhi csatába.