Jogi esetek: Hová lett a trafóház?

Egy építési vállalkozó adásvételi előszerződést kötött egy idős asszonnyal azzal, hogy annak már üresen álló ingatlanán társasházat fog építeni. A szomszédos, apró telken egy trafóház állt, amiről tudni lehetett, hogy az építkezés miatt majd át kell helyezni.

Ország-világDr. Tanács Gábor2017. 06. 15. csütörtök2017. 06. 15.
Jogi esetek: Hová lett a trafóház?

A vállalkozó el is kezdte az adminisztratív előkészítő munkálatokat.

Időközben az asszony meghalt, és a három gyermekére hagyta a telket. Telt-múlt az idő, az építkezés mintha nem haladt volna, az ingatlan új tulajdonosai türelmetlenkedni kezdtek, végül pert indítottak, hogy az adásvételi szerződést a bíróság az előszerződésnek megfelelő tartalommal hozza létre.

Mi azonban a másik perrel foglalkozunk, amiben a vállalkozó az előszerződés megszüntetését kérte a bíróságtól azzal, hogy a megkötésekor az eladó megtévesztette: ő ugyanis azt hitte, hogy az elhelyezendő trafóház is az építési telekhez tartozik. Utólag derült ki számára, hogy az egy másik ingatlanon van.

Olvasóink nyilván ritkán vágnak ingatlanfejlesztésekbe, és még kevesebbszer helyeznek át trafóházat, de itt két általános jogintézményről van szó: az egyik a tévedésbe ejtés/tévedésben tartás mint szerződést érvénytelenítő jogcím.

Erre szubjektív és objektív határidők egyaránt vonatkoznak. Főszabály szerint a jogérvényesítés határideje a tévedés felismerésétől számít, de van egy objektív határidő is: ha valaki irreálisan hosszú ideig nem ismeri fel, hogy tévedett, egy idő után elveszti az ehhez kapcsolódó jogait. Ez történt a mi esetünkben is: a vállalkozó sok évvel az előszerződés megkötése után akarta érvényteleníteni azt, és a bíróság erre hivatkozva elutasította a keresetet.

Ugyanakkor a bíróság azt is leszögezte, hogy a vállalkozónak sehogy nem lehetett volna igaza.

A tévedésbe ejtés feltétele az is, hogy a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságára vonatkozzon, és a tévedést a másik szerződő fél okozza – vagy legalább felismerje.

A mi esetünkben az nem minősül lényeges körülményről való elmaradt tájékoztatásnak, hogy az eladó nem közölte a vevővel, hogy az ingatlanon nincs trafóház, hiszen tudomása szerint a vevő nem trafóházat akart venni. Végül a vevő azért sem hivatkozhat tévedésre, mert nem volt trafóház a telken a közhiteles ingatlan-nyilvántartás szerint sem – ennek tanulmányozása pedig egy ingatlan-adásvételnél az elvárható gondosság minimuma.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek