Kéz a kézből - Lesújtó Trump-látogatás

Donald Trump az a politikus, aki szemrebbenés nélkül változtatgatja korábbi álláspontját. Ebből kiindulva, semmi meglepő nem történt az európai vezetőkkel való találkozásai során. Az amerikai külügyminiszter, a védelmi miniszter, a nemzetbiztonsági tanács, az alelnök hónapok óta nyugtatja az európaiakat, hogy Trump nem akarja az oroszoknak odadobni Európát. Az uniós tagországok vezetői ezt Trumptól magától is szerették volna hallani, ám Trump nem ezzel érkezett a brüsszeli NATO-minicsúcsra, és csak a költségvetés megemeléséről beszélt.

Ezért is volt feszült a találkozó. Trumpnak továbbra sem sikerült megtanulnia, hogyan is működik a NATO, amely tagországai 2014-ben megállapodtak, hogy tíz év alatt fokozatosan emelik meg a védelmi szervezetbe fizetendő „tagdíjukat”.

Az amerikai elnök ismét odaszúrt a németeknek, akik máshogy számolnak, és nem hajlandóak azonnal 1,2-ről 2 százalékra emelni a GDP-hez viszonyított védelmi kiadásaikat.

Trump a két, brüsszeli és G7-csúcstalálkozón szinte ledózerolta Európa vezető politikusait. A NATO-ban azt hajtogatta, hogy Európa rengeteg pénzzel tartozik Amerikának. Ami a világkereskedelmet illeti, zárt ajtók mögött azt magyarázta, hogy meg fogják állítani a német autók dömpingjét az USA-ban, a világ hét vezető nyugati gazdaságát tömörítő G7-en pedig a párizsi klímaegyezménytől való elfordulása okozott törésvonalakat a hetek között.

Évtizedek óta nem volt ennyire nyilvánvaló, hogy Európa és Amerika mennyire eltávolodott egymástól. Ahogy Angela Merkel német kancellár fogalmazott utóbb, egy bajorországi eseményen: „Részben végük lett azoknak az időknek, amikor teljesen meg tudtunk bízni másokban. [...] Ezért azt kell mondanom, hogy nekünk, európaiaknak a saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat.”