'Mi ez az egész? Kapuzárás előtti pánik, szerelem, talán őrület?'

1947.
A Gazdasági Főtanács a tej eddigi, 60 filléres termelői árát 90 fillérben állapította meg. Ez elsősorban az egytehenes kisembereknek – és közéjük tartozik a tehéntartók háromnegyed része – kedvező döntés: 80 forintos szénából és a drága korpából 60 fillér mellett valóban nem lehet jövedelmező tejgazdálkodást folytatni. A termelői ár emelésétől azonban még nem lesz olcsóbb a dolgozók által fogyasztott tej ára. A Szabad Föld a múlt héten leleplezte, hogy az élősdi közvetítő kereskedelem ezer és ezer fajtája hogyan keresi meg hasznát a tejen, míg az megérkezik a fővárosi fogyasztókhoz. Követeljük, hogy kapcsolják ki a nyüzsgő közvetítőket a tej útjából!

1957.
A kozmetikai ipar augusztus 19–20-án rendezi meg a fővárosban a vetélkedést a „Budapest szépe” cím elnyeréséért. „Nem minden a természetes szépség, a kozmetikai is szükséges hozzá” – jelszóval az állatkert szabadtéri színpadán kerül sor a versenyre. Az első díj 2500 forintos OTP-nyereménybetétkönyv, a második 2000, a harmadik díj pedig 1500 forintos betétkönyv. Budapest három legszebb lányát a későbbiekben különböző reklámfilmekben szerepeltetik majd.

1967.
A Mecsek tájékán nem búzát, nem rozsot, hanem buzogányt aratnak. A buzogány ma lakberendezési cikké lépett elő: amelyik összkomfortos lakás ad magára, onnan 2-3 szál buzogány bizony nem hiányozhat. Pesten már vagy két hete árulják az élelmes srácok a buzogányt, szálanként 1,50-ért. Ám mióta híre ment, hogy annyi a buzogány, hogy már aratni is lehet, az ár lecsökkent 1 forintra. Lám, buzogányügyben is működik az új gazdasági mechanizmus!

1977.
A Mester elbúcsúzott: Illovszky Rudolf hivatalosan befejezte honi szakvezetői pályáját. A rekedt hangú Rudi bá’, az energikus szövetségi kapitány, a mindentudó Mester, a szigorú Illovszky alakja nélkül szegényebb lesz a magyar labdarúgás. Legnagyobb sikereit a Vasassal érte el, ám ahogy a hatvanas évek nagycsapatának tagjai is búcsút mondtak a játéknak – Mészöly, Farkas, Fister, Mathesz, Ihász, Szentmihályi –, úgy az esztendők elrohantak az ősz hajú edző fölött is.

1987.
Kérem, próbáljon nekem választ adni, mi ez az egész? Kapuzárás előtti pánik, szerelem, talán őrület? Eddig egyszer voltam szerelmes, de az nem ilyen volt, az perzselt, égetett, fájt, és nem elégített ki. Ez a mostani olyan, mint a tavaszi időjárás: csöndes, tiszta, meleg, puha, simogató, szívszorító, olykor könnyfakasztó. Egy csöndes sziget, ahol ketten megpihenünk, testünk, lelkünk megújul, erőt merítünk egymásból. Féltem ezt az egészet az elillanástól, félek, hogy felébredek, és nem volt igaz az egész…

1997.
Négyezer-négyszáz tekercs hangszalag, kétszáz tekercs mikrofilm és hatszázötvenezer oldal szöveg másolata: e hatalmas mennyiségű dokumentum a Szabad Európa Rádió magyar adásának hangban, filmen és kéziratban rögzített anyaga. A közelmúltban kötött szerződés alapján mindezt átadják az Országos Széchényi Könyvtárnak, amely az anyagot folyamatosan veszi át, feldolgozza, és a kutatók számára hozzáférhetővé teszi. A SZER 1951–1993 között sugározta magyar adását.

2007.
A házasságok számának csökkenését regisztrálva a kutatók megdöbbenve tapasztalták, hogy Magyarországon ma már többen élnek házasságon kívüli kapcsolatban, mint szabályosan, meggyűrűzve. Nők és férfiak, nők és nők, férfiak és férfiak… Jó lenne ezt észrevenni. A demokrácia ugyanis elsősorban a többség hatalmát jelenti, másodsorban pedig a jogegyenlőséget.
Nos, tehát jelenleg ők, a házasságon kívüli kapcsolatban élők vannak többen, miközben sehol nincs jogegyenlőségük!