Kilátócsúcs keleten

Másutt csak három-négy épült, de persze olyan község is található, ahol egy sem. Pontos számot senki nem tud vagy akar adni, főként nem a faluvezetők – de ez érthető is, hiszen a kilátók kivétel nélkül mind magánterületen épültek, a magántulajdon pedig szent, ott mindenki azt csinál, amit akar. Illetve amit a törvény megenged – és az uniós szabályozás lehetővé tesz. Márpedig az EU lehetővé tette és támogatta is a közjóléti beruházásként kezelt toronyépítéseket.

Nem is kicsi pénzzel, hiszen nyolcvanezer euró, azaz majdnem huszonötmillió forint állt a kilátósok rendelkezésére. Egyetlen feltételként szabták, hogy rendelkezniük kellett saját erdővel, mert a kilátót csak oda lehetett építeni. Az öreg erdőkkel rendelkezők természetesen előnybe kerültek, hiszen a saját gerendáikból is összeácsoltathatták a tíz-tizenkét méter magas tornyot. De azok se jártak rosszul, akiknek még csak térdig ér az erdejük, s venniük kellett a fát. Ugyanis egy-egy kilátó a rossz nyelvek szerint nyolc-tíz millió forintból vígan felhúzható, így ami a huszonötből megmaradt – tiszta haszon. Állítólag az egyik vállalkozó négy toronyra is pályázott, s hárommal nyert is, ő azonban – talán jellemző módon – nem helyi lakos.

De mielőtt az építtetőkön vernénk el a port, nem árt őket is meghallgatni. Mint mondják, a pénzt nem vették el senki, pláne nem az éhező gyermekek elől – mert újabban már ez a vád is elelhangzik ellenük –, csupán éltek az uniós pályázati lehetőséggel, amit közjóléti célokból kimondottan az erdők népszerűsítésére írtak ki az állami szervek. Melyek egyébként az első körben alighanem elképedtek, mert alig jelentkezett pályázó, ezért, hogy ne ragadjon bent az uniós pénz, meghosszabbították a pályázati határidőket és a feltételeken is lazítottak.

A kilátók amúgy két-három éve épültek – hogy épp most robbant ki a vita, sokan a közelgő országgyűlési választásokkal magyarázzák –, s hamarosan letelik az öt év, ameddig a tulajdonosok kötelesek azokat üzemben tartani. Sokakban felmerül a kérdés: mi lesz akkor, ki tartja majd karban az építményeket, amelyeket bárki szabadon látogathat? No persze, csak elvileg, mert kerítéssel övezett területen épültek, a kapukon pedig öklömnyi lakatok fityegnek. Furcsa, hogy ez nem szúrja a tornyok előírásszerű látogatását – közjólét és közcél! – garantáló állapotokat ellenőrző hiva