Kristályvölgy kincsei

VISSZATANULÁS – ez a kifejezés gyakran elhangzik az ország leghátrányosabb kistérségében, a Somló-hegy ölelésében, ahol a magukra hagyott közösségek felvirágoztatásáért szövetkezett tucatnyi kistelepülés és néhány lelkes értékteremtő. Az ősök praktikáit felelevenítve egyebek közt ökogazdálkodással, öngyógyítással, népi hagyományokkal erősítik meg a környékbeli szeretetfalvakat. Munkatársaink a Kristályvölgyben jártak.

Ország-világBorzák Tibor2017. 07. 25. kedd2017. 07. 25.

Kép: Bagyura Ferenc Frici ötletgazda és Samu szamár Kristályvölgy szeretfalu program vidéki életmód kultúra megújulás leköltözés Somló vidéke kistérség 2017 06 26 Fotó: Kállai Márton

Kristályvölgy kincsei
Bagyura Ferenc Frici ötletgazda és Samu szamár Kristályvölgy szeretfalu program vidéki életmód kultúra megújulás leköltözés Somló vidéke kistérség 2017 06 26 Fotó: Kállai Márton

Samu a világ legokosabb szamara. Városból került ide két éve, ahol embertelen körülmények között tengődött. Csontsoványra fogyott, csüdig tapicskolt a trágyában, betonvályúhoz láncolták. Örökbefogadója megmentette és visszahozta az életbe. Aki pár hét után látta, azt hitte, másik füles került a házhoz. Samu azóta élvezi a szabadságot.

Barátja a kos, együtt esznek, ilyenkor összeér a fejük. Naponta többször kergetőznek is. Gazdája simogatja, és azt súgja a fülébe: „Samukám, te táltos szamár vagy, produkálnod kell magad. Hopp, hopp, álljál két lábra!” A sok biztatás rendszerint meghozta az eredményét, Samu a magasba szökken – most viszont megmakacsolja magát, hiába könyörgünk neki, mutatványát nem adja elő. Sajnálkozik a gazdája, szerencsére van róla felvétel, nézzük a videocsatornán.

Találkoztunk hát egy szerethető szamárral. Nem lehet ez véletlen, hiszen szeretetfalvakat keresünk a Somló-hegy körül. Az ország egyik leghátrányosabb részében, a devecseri járásban tavaly ősszel tíz település és néhány együttműködő partner arra szövetkezett, hogy szebbé tegye a világot. Azóta társultak falvak a pápai kistérségből is. A 2030-ig szóló, Kristályvölgy Faluközösség elnevezésű projekt hat-hétezer embert érint. Tartalmát illetően rendkívül szerteágazó, központi gondolata pedig az emberi értékekhez való visszatérés.

– Több éve azon kezdtünk el gondolkodni a munkatársaimmal, hogy az elmaradott településeken a szokásos beruházásokon túl milyen életminőség-fejlesztéseket lehetne megvalósítani – ismerteti az előzményeket Varga Csaba író, szociológus, a Stratégiakutató Intézet elnöke. – Mindjárt fel is vázoltunk hat-nyolc izgalmas kitörési irányt. Nem sokkal később találkoztam Farkas Károllyal, a pápai Készenlét Zrt. elnökével és felvetettem neki javaslatomat. Fél perc után rávágta: kezdjük Viddel, kérdezzük meg Bagyura Fricit, elindítható-e náluk a program. Szerencsés választás volt.

Varga Csaba az élet valamennyi területét érintő projektet dolgozott ki. Hogy csak néhányat említsünk: családteremtés, biogazdálkodás, megújuló energiaellátás, lélek- és tudatfejlesztés, öngyógyítás-visszatanítás.

Legfőbb céljaik között szerepel a népművészet megismertetése, a falumagok szervezése, az életfejlesztő intézmények alapítása, a szeretetközösségek létrehozása.

Manapság sokadik krízisüket élik a családok, tengernyi problémával néznek szembe a falvak. Nincs dolgos munkaerő, a társadalom egy része leépül, nincs kilábalás a hitelcsapdából, sokan belefulladnak az alkoholizmusba, visszahúzódnak a lehúzott redőnyök mögé. Átfogó élet- és értékválság van. Mindezek következtében a helyi társadalom is felbomlik, nem működnek közösségként a falvak. Ezért a következő években Családi, Öngyógyítás, Önellátás és Népművészet  Házat nyitnak mindenhol.

Kristályvölgyben személyre szabott védőháló szolgáltatási rendszert nyújtanak majd a családoknak. Újra meg kell tanulniuk a régi öregek és a mai bölcsek praktikáit például a gazdálkodás, az öngyógyítás terén, vissza kell nyerniük elveszett identitásukat, és „helyi hősök” irányításával ismét kialakulhatnak a településeket meghatározó közösségek, ahol vezérlőelv lesz a visszatalálás az értékekhez.

Amelyik településen ez valóra válik, ki lehet írni a helységnévtáblára: Szeretetfalva.

Vid még messze van ettől az állapottól. Eső után sétálunk a főutcán: szemünk láttára nyújtózkodik a falu, kicsit felfrissült, de máskülönben álomkórban szenved. Többen mondják, nehéz megmozdítani az embereket. Egyvalakit már ismerünk, az előbb találkoztunk Samuval, a világ legokosabb táltos szamarával, ideje elbeszélgetnünk a gazdájával, Bagyura Ferenccel is.

– Harmincévesen elhatároztam, ha betöltöm az ötödik ikszet, visszatérek a gyerekkoromhoz – meséli az árnyat adó meggyfa alatt Frici, akit mindenki így becéz. – Eplényben nőttem fel, paraszti családból származom. Valamikor 2004-ben átutazóban jártam Viden, s megláttam ezt az eladó házat. Másfél óra múlva már az enyém volt. Hónapokig tartott, amíg lakható állapotba hoztam. Rabul ejtett a nyugalom, a tiszta levegő, három éve végleg ideköltöztem. Előtte informatikai rendszerek tervezőjeként sokáig orosz utódállamokban dolgoztam, ma már őstermelőként ökogazdálkodással és élelmiszer-feldolgozással foglalkozom. Párommal együtt törekszünk az önfenntartásra.

Isteni lekvárokat, szörpöket készítenek. Az egész két éve kezdődött, amikor a kert hátsó végén álló cseresznyefa ontotta a termést. Leporolták a nagymama receptjét, annak alapján üstben főzték a lekvárt, lett vagy száz üveggel. Szétosztották a barátaik közt, nem győzték begyűjteni a dicséreteket. Fantázianevet is találtak: Vidikum. Huszonhétféle, tartósítószer nélkül készült kistermelői finomságot kínálnak: savanyúságokat, zöldségkrémeket, ételízesítőket, esszenciákat. Főleg termelői piacokon, vásárokon kereskednek.

– Nincsenek nagyravágyó terveim – beszél a jövőről a gazda, aki amúgy a szociális szövetkezetek létében is lát fantáziát. – A kaszáló mögötti területen birkát, kecskét és tehenet akarok tartani, de csak annyit, amennyi a saját szükségleteinket kielégíti. Már épül a feldolgozóüzem. Lebontjuk a régi házat is, a helyére újat húzunk fel, szálláshelyeket alakítunk ki  benne. Ez már a boldogságturizmus része lesz. Amikor Farkas Karcsi megkeresett, azt mondtam neki, varázsoljunk élhetőbb települést Vidből. Nem azt mondom, hogy ragadós lenne a példám, de valami megmozdult.

A száz-kétszáz lakosú falvakban rengeteg az eladó porta. Somlószőlősön, Somlóvecsén, Borszörcsökön, Kiscsőszön, Dabronyban, Iszkázon, Nagypiriten, Dobán, Viden járva sok lepusztult épületet látni.

A Kristályvölgy Faluközösség program arra is hangsúlyt fektet, hogy megmentse az utókornak, sőt benépesítse ezeket a valamikori otthonokat. Általában egy-három millióért kelnek el a házak, az új lakók pedig Budapestről vagy a közeli nagyvárosokból érkeznek.

A nagyalásonyi Táncsics Mezőgazdasági Zrt., illetve a pápai székhelyű Készenlét Zrt. a kezdetektől részt vállal a projektben, tevékenységüknél fogva főleg a mezőgazdasági technika, az ökogazdálkodás, a megújuló energia tekintetében tudnak segíteni, de az üresen álló házak felújításában is jártasak.

– Van egy csapatunk az épületek rendbetételére – újságolja Farkas Károly, a Készenlét Zrt. elnöke. – Igény szerint végezzük ezt a munkát. De nem mindenhol megy zökkenőmentesen, hiszen sok problémát okoz az ingatlanok, a földterületek tulajdonviszonyainak rendezetlensége. Nemegyszer ki sem lehet nyomozni, hogy kinek a birtokában vannak. A kormány napirendre tűzte a témát, remélhetőleg lesz rá megoldás.

– Kristályvölgyben konkrétan tettek már valamit?

– Megkezdtük a háztáji gazdaságok, a kiskertek rendbetételét. Megtanítjuk az érdeklődőket arra, hogy milyen eszközöket használjanak, vagy hogyan térhetnek át a biogazdálkodásra. Ha eredményeket akarunk elérni, újra kell építeni az elveszett tudást. Ebben van dolgunk bőven.

Kiscsősz főutcájának legszebb parasztházát már nem kell felújítani. Kívül-belül megszépült, sőt új szerepkört kapott. Itt van az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület székhelye, valóságos folklórbirodalom. Becsalogat bennünket a csűr felől érkező ütemes népzene, a hangos csujogatás, a táncoscipők dobogása.

A porta egyik felében őshonos állatok, a tanítás szünetében szaladnak hozzájuk a gyerekek.

– Van, aki már volt itt, és van, aki szeretne ide jönni – mondja mosolyogva Gaschler Beáta, a ház asszonya, aki néptáncosként és néptáncoktatóként is ismert. Férje, Kovács Norbert, vagyis Cimbi a Népművészet Ifjú Mestere, Örökös Aranysarkantyús táncos, koreográfus, szaktanácsadó, tanár, sokfelé fellépett vagy tanított már a világban. Nemrég dél-amerikai magyar közösségek néptánccsoportjai jártak náluk, a saját fejlesztésű Pajtafesztivált pedig immáron tizennegyedszer tartották meg júliusban. Sűrű a program.

– A mai világban csak magunkra számíthatunk, az embereket egymás ellen fordította az élet – fejtegeti gondolatait Cimbi, miközben bejárjuk a birtokot a takaros falusi házuktól a laposban lévő kaszálóig, ahol lovak legelnek, háttérül pedig a távoli Ság-hegy csúcsa szolgál. – Nálunk minden a hagyományokból indul ki, a hely szelleme is ezt diktálja. Aki birtokában van az ősök tudásának, az kezébe veheti a saját sorsát, persze a modern ismeretek sem nélkülözhetők. Tradicionális  táncokat tanítunk, de az interneten intézzük a
dolgainkat.

– Szükség van összefogásra is?

– Erős formát adhat a szövetkezés. Ezért is léptünk be a Kristályvölgy Faluközösségbe. Előtte is voltak már próbálkozásaink, de sokra nem jutottunk. Vidékre pénzt hozni akkor sem könnyű, ha színvonalas szakmai programokat kínálunk. Ha egy pályázatot elutasítanak, nem tehetünk mást, mint bízni a következő megmérettetésben. Én mindig nagyobbat álmodok, mint aminek realitása van. Egyik ötletem a „hagyományszafari”, amelynek keretében a kiskerti gazdálkodást, a réti legeltetést, a néptánctanulást, a kézművességet egy útvonalra felfűzve ismerhetik meg az érdeklődők. Sokaknak az is különleges élmény, hogy a falu artézi kútjából ihatnak friss vizet.

Cimbi lelkesedése másokat is magával ragad. Nagy igazság van abban, amit mond, hogy hosszú távra kell tervezni. Kristályvölgy egyik erénye éppen ebben áll.

Varga Csaba azt szeretné elérni, hogy egy-két éven belül mintaadókká váljanak. Mindent megtesz azért is, hogy a projekt kiemelt kormányprogram lehessen. Hiszen a halmozottan hátrányos családoknak is esélyt kell adni arra, hogy magasabb minőségű életet élhessenek. S a szeretetre, a bizalomra, a megértésre épülő új világ elhozhatja majd az aranykort.

Mindezekkel teljes mértékig tud azonosulni Kiss János, a 650 lelket számláló Somlószőlős polgármestere is:

– Ha egy-két szóval kellene jellemezni Kristályvölgy alapelvét, akkor mindenféle pátosz nélkül én is a szeretetet, a boldogságot említeném első helyen. Tudjunk örülni mások sikerének, legyünk képesek erőt meríteni társaink öröméből, kerekedjen felül a szeretet az utálkozáson. Amennyiben vannak követendő példák, magunk is látjuk értelmét a változtatásnak. Elöregedő falunkat meg kell menteni. Áttörésről viszont csak akkor tudok majd beszámolni, ha ténylegesen lesznek betelepülőink. Mozgolódás már van, ami bizakodóvá tesz.

Veszprém megye tájegységeit fürkészve nem találunk rá Kristályvölgyre. Egyelőre ez a földrajzi név csak elviekben létezik, s annak dacára jól érzékelteti a tiszta szándékú, sorsfordító projekt törekvéseit, hogy a szóban forgó terület eléggé lapos vidék. Kristályvölgy tehát nincs a térképeken. De rajta lesz.


BORZÁK TIBOR
RIPORTJA

KÁLLAI MÁRTON
FELVÉTELEI

Ezek is érdekelhetnek