Amerika ismét büntet

Észak-Korea interkontinentális, atomtöltet hordozására képes rakétákkal kísérletezik, Amerika pedig nem szeretné, ha azok egy napon elérnék Kaliforniát. Irán szintén ballisztikus rakéták kifejlesztésén dolgozik, s bár az atomstopban már korábban megegyeztek, Amerika most – a perzsák legnagyobb ellenkezése közepette – ezt fúrja.

Oroszország ellen az első szankciókat ezelőtt három évvel, az ukrajnai válság kirobbanása után hozták, hogy visszavonuljanak a Krímről, és magára hagyják a kelet-ukrajnai szakadár oroszokat.

Tudjuk, nem sok eredménnyel. Moszkvának nyilván nem jöttek jól a megszorítások, de hogy gyorsan ellensúlyozta a hatásukat, az abból is látszik, hogy közben megjelent Szíriában, és forrásait nem kímélve segítette Aszad elnököt a hatalma megőrzésében. Hiszen Oroszország nemcsak a Nyugattal kereskedik, hanem olyan államokkal is, amelyek fittyet hánynak Amerikára.

Ezúttal a szankciók okainak sora kibővült az oroszországi korrupcióval és emberi jogi visszaélésekkel, továbbá a tavalyi amerikai elnökválasztásba történt beavatkozással.

A törvényben foglalt szankciók az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint az amerikai választási folyamatba való beavatkozással megvádolt egyéneket célozzák. Hogy az új megszorításoknak sok értelme nem lesz, az szinte borítékolható. Ellenben számos európai állam fordulhat Amerika ellen, hiszen uniós cégek üzleti érdekei sérülhetnek a jogszabály miatt, továbbá veszélybe kerül az Északi Áramlat 2, illetve a Kék Áramlat gázvezetékek megépítése – az orosz gáz Ukrajna megkerülésével ezeken keresztül érkezne Európába.

Észak-Korea a fegyvereit rázza, Irán kiabál – Oroszország pedig, mint a medve, lekever egy taslit az amerikai diplomáciának. Vlagyimir Putyin elnök vasárnap arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak az országban tevékenykedő diplomatái számát 755-tel csökkentenie kell, szeptembertől csak 455-en maradhatnak orosz földön – annyian, ahány orosz az Amerikában lévő diplomáciai testületekben dolgozik. Továbbá arról is beszélt, hogy ha eljön az ideje, más ellenlépések lehetőségét is megvizsgálják, bár kiemelte: „De remélem, hogy ez a pillanat sosem következik be”.

Hogy mit léphetne Oroszország, arra gondolni sem jó. Nyilván nem hangzatos szankciókkal lépne közbe, hanem titkosszolgálati eszközökkel. Sok helyen lehet belepökni Amerika levesébe: ott van például Venezuela a maga káoszával, Kuba sem egy lecsengett történet, a Fülöp-szigetek déli részén rendkívüli állapot van érvényben az ISIS miatt – az orosz szolgálatok pedig, bár ritkán látjuk őket filmeken, cseppet sem kevésbé kreatívak, mint az amerikaiak.