Jogi esetek: Tény vagy vélemény?

Erre az eladó a jó hírnév sérelmére hivatkozva beperelte őt, kérve a bíróságtól, hogy kötelezze a jogsértő bejegyzés eltávolítására, elégtétel adására, valamint egymillió forint sérelemdíj megfizetésére. Nem sokkal később egyébként a felek megegyeztek az előlegről – a vásárló elfogadta, hogy az előlegből 60 ezer forintot kap vissza, és a vitatott bejegyzést is eltávolította. A perben arra is hivatkozott, hogy a kereset elkésett, hiszen a vitás ügyben már peren kívüli megegyezés született.

A felperes azt mondta, hogy a kereset nem késett el, mert a beadása időpontjában még nem volt megegyezés, ráadásul a sérelemdíj kérdését még mindig el kell bírálni. A vevő azzal védekezett, hogy a Facebookon a vélemények rovatba egy véleményt írt a felperesről, ami megfogalmazásában nem volt túlzottan bántó vagy sértő, így nem sérthette a felperes jó hírnevét. Az eladó viszont azzal érvelt, hogy a bejegyzés tartalma nem vélemény, hanem tényállítás, abból is a valótlan fajta.

A bíróság a felperessel értett egyet abban, hogy a kereset nem késett el, mivel annak beadásáig a jogvita teljes mértékben nem rendeződött. A tényállítás vagy vélemény kérdésében pedig úgy foglalt állást, hogy a kettő akképpen határolható el egymástól, hogy tényállítás az, aminek a valóságtartalmát lehetséges bizonyítani.

Ez alapján a vitatott bejegyzés első mondata – „Senkinek sem ajánlom!” – vélemény, viszont a többi, mely szerint az eladó lelépett az előleggel, tényállítás, ami ráadásul objektíve valótlan. Így az eladó jó hírnevén csorba esett, ennek következtében sérelemdíj is jár neki – aminek az összegét viszont a bíróság a kért egymillió helyett mindössze 100 ezer forintban állapította meg.