Kihívás minden utazás

Az utazással együtt járó veszélyek azóta fenyegetik az embert, mióta elhagyta a barlangját – gondoljunk az időjárás szeszélyeire, az ellenségek, a vadállatok támadásaira, az ismeretlen vidékek fertőzéseire –, az utazásorvostan mégis nagyon fiatal területe az orvostudománynak. E témában az első előadást 2004-ben tartották a Debreceni Egyetemen, s a kontinens első utazás-orvostani tanszéke is ott alakult meg – kezdi a beszélgetést Felkai doktor. 

– A felmérések szerint 2020-ra 16 billió utazással számolhatunk évente. A last minute utak, a fapados járatok lehetővé teszik, hogy mindenféle korú és anyagi helyzetű ember útnak induljon, ezért sok csecsemő és időskorú krónikus beteg is bekapcsolódik a nemzetközi turizmus vérkeringésébe, ami orvosi problémákat vet fel. Az új betegségek órák alatt juthatnak el egyik kontinensről a másikra, mint például a SARS-vírus vagy a Zika-láz, továbbá régen elfeledett kórok is felüthetik a fejüket, melyek orvoslását megint csak tanítani kell. A kollégáim többsége például még soha nem találkozott a kolerával, holott Jemenben épp mostanában terjed a járvány, de hozzánk közelebb is belefuthatunk veszélyes vírusba: Romániában a kanyaró lassan egy éve fertőz – figyelmeztet a szakember.


A NÉGY F SZABÁLYA

A fertőző betegségek ellen a leghatékonyabb oltalom a védőoltás, de csak kevés kór ellen létezik vakcina.
A többit fokozott személyi higiéniával, az ételben-italban való óvatossággal háríthatjuk el – magyarázza Felkai doktor, aki szerint – főként, ha trópusi éghajlaton kalandozunk – csupán négy F-et kell betartanunk.

Fejtsük le a héját: ez vonatkozik a zöldségekre és gyümölcsökre, amelyeket nem elég megmosni, hiszen a víz is fertőzhet. A banán belseje például teljesen biztonságos, mint ahogyan a narancsé is.
Forraljuk fel: vizet a csapból sohasem szabad inni, csak lezárt, eredeti csomagolású palackból.
Főzzük meg: valamennyi nyersen kínált étel veszélyes lehet.
Felejtsük el: a talán legfontosabb „F” akkor lép érvénybe, ha az előző három közül egyik sem megoldható. Például bármennyire is kínálja magát a fagylalt, ha nem tudjuk, milyen vízből készült, válasszuk helyette az előre csomagolt jégkrémet.


KÉRDEZZE KEZELŐORVOSÁT!
Ha nyaralást tervezünk, a gyermek 4-5 éves koráig okosabb inkább Európa területén maradni – tanácsolja dr. Felkai Péter. A tengerentúlra a többórás repülőúton még a legstrammabb kicsi is hosszas bömbölésbe kezdhet, mert a nyomásváltozásokra rendkívül érzékenyen reagál, megfájdul a füle. Ilyenkor segíthet, ha az édesanya megszoptatja a csecsemőt vagy megeteti-megitatja a csemetéjét.
Az idős utazóknak szintén érzékeny a szervezete. Labilis a hőháztartásuk, ügyelniük kell rá, hogy ne száradjanak ki. Általában több betegségtől is szenvednek, rosszabb az egyensúlyérzékük, így könnyebben elesnek – folytatja Felkai doktor.
A krónikus betegséggel élők indulás előtt keressék fel házi- vagy kezelőorvosukat, és beszéljék meg azt is, hogy az időeltolódás miatt hogyan állítsák át gyógyszereik bevételének idejét, a cukorbetegek az inzulin adagolását.


BIZTOSÍTÁSSAL BIZTONSÁGBAN
A külföldön tartózkodó többnyire nem beszéli a nyelvet, alig járatos a helyi szokásokban, emiatt kissé elveszettnek érzi magát. Ha pedig megbetegszik, még inkább kiszolgáltatottá válik. Amennyiben az európai tagállamokon belül utazunk, célszerű kiváltani az ingyenes, három évig érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártyát. Ám vigyázat: ha olyan egészségügyi intézménybe visz a rossz sorsunk, amelyik nem áll szerződésben az ottani egészségbiztosítási pénztárral, akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk. S ha jogosultak vagyunk is a térítésmentes ellátásra, kérdés, miképpen jutunk haza, hiszen a betegszállítás költségét nem fedezi a kártya. Ilyenkor jön jól az utazási biztosítás, ami a kezelések árán felül az olyan a járulékos költségeket is állja, mint a hozzátartozó kinntartózkodása.

Az utazási orvosok pontosan tudják, hogy a különböző földrészeken mire kell számítani, milyen betegségek fordulnak elő, s így megfelelő tájékoztatást adnak a megelőzés módjairól – összegez dr. Felkai Péter.