Mérlegelni kellene – A kövérek világranglistájának negyedik helyén állunk

– A kövérség előszobája lehet a magas vérnyomásnak, a szív- és érrendszeri betegségeknek, a 2-es típusú cukorbetegségnek, a strokenak, a rák egyes fajtáinak, a porckopásnak, a tüdőbetegségeknek, az alvási apnoénak és még számos egyéb rémisztő kórnak. A felsorolást olvasva a kicsit is egészségtudatosan élők rögvest mérlegelni kezdenek. A szó szoros értelmében. Ám a gyarló ember önmagával szemben mindig kicsit elnéző. Miként állapíthatjuk meg, hogy vajon átléptük-e a túlsúlyosság határát?

– Elsődleges kritikusunk természetesen a tükör, de a szemrevételezésen túl három módszert is használhatunk.
A legegyszerűbb a Broca-index, mely szerint normál testsúly az, ha a centiméterben mért magasságból 100-at kivonunk. Ideális súlynak tekintjük, ha ebből levonunk még 10 százalékot. A „túlsúly” pedig ott kezdődik, ha a normál súlyhoz hozzáadódik 10 százalék. Túl magas vagy túl alacsony személyeknél, illetve gyerekeknél ez a metódus kevésbé használható
Ennél pontosabb a testtömegindex – Body Mass Index – meghatározás, mikor is a testsúlykilogrammot elosztjuk a testmagasság méterben kifejezett négyzetével. A BMI 18,5–25 között normális testsúlyt, 25–30 között orvosi értelemben vett elhízást, 40 felett pedig extrém, kóros kövérséget jelez.
Újabban az úgynevezett haskörfogatot, vagyis a köldök magasságában, vagy lógó hasnál a legnagyobb körfogat helyén történt méréssel kapott értékeket használjuk. Nőknél 80–88 cm között mérsékelt, 88 cm felett súlyos kockázattal fenyegető hasi elhízásról beszélünk. Férfiaknál ezek a mértékek magasabbak, 94, illetve 102 cm.

– A fogyni vágyók sokasága kozmetikai szalonokban vagy fitnesztermekben próbálja meg leadni súlyfeleslegét, míg mások az éppen aktuális csodadiétákra esküsznek – és fogynak is kezdetben. A kínkeservvel leadott kilók azonban a kúra abbahagyása után gyakran visszakúsznak. Vajon mit csinálunk rosszul?

– A testsúlycsökkentésben a reális célkitűzés fél év alatt 10 százalék fogyás, azaz például 100 kg esetén 10 kg, amit 1200–1500 kcal tartalmú étrenddel és emellett rendszeres testmozgással lehet elérni. Magyarországi mérések szerint az átlagos energia – kalória – bevitel férfiaknál 2800, nőknél 2200 kcal/nap. Emellett csak hízni lehet. Az energiaszükséglet egyszerűbb kiszámítási módja, ha a testsúlyt 22-vel megszorozzuk – ez például egy 100 kg-os elhízottnál 2200 kcal. Sokáig úgy gondolták, hogy a felesleges kilóktól zsírszegény étrenddel lehetséges megszabadulni, ám ez az elmélet mára megdőlt. A hízásért  felelős valódi bűnösök a gyorsan felszívódó szénhidrátok – a cukor, a fehér kenyér, rizs, krumpli, tészta –, emellett az édes gyümölcsök is, mert a gyümölcscukor – fruktóz – is éppen úgy átalakul zsírrá a szervezetben, mint a glukóz. A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság ajánlása szerint a napi energiabevitel 45 százaléka lehet szénhidrát, 25 százaléka fehérje, 30 százaléka zsír. Fontos, hogy minél kevesebb gyorsan felszívódó szénhidrát szerepeljen az étrendünkben, és ezzel egyidejűleg fogyasszunk több fehérjetartalmú élelmiszert. Ugyanakkor figyeljünk a táplálékaink megfelelő ásványianyag- és vitamintartalmára is.

– Sokan panaszolják, hogy 40 felett nehezebb a fogyás, mintha ragaszkodóbbak lennének a zsírpárnák…

– Élettani súlygyarapodásnak nevezzük ezt a jelenséget, aminek egyik fő oka, hogy a testösszetétel a kor előrehaladtával fokozatosan megváltozik: a zsírtömeg növekszik, az izomtömeg csökken, az alapanyagcsere, így az energia leadása pedig lassul. Ugyanazon ember napi energiaszükséglete 50 éves korára 25-30 százalékkal csökken a 20 éveshez képest. S akkor még nem beszéltünk a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód további hizlaló hatásáról. A korosodással összefüggő, élettanilag még elfogadható súlygyarapodás évi 30 dekagramm, vagyis 10 év alatt 3 kiló.

– A legtöbb fogyni vágyó csak újabb és újabb sikertelen próbálkozás után kér orvosi segítséget. Mi történik az obezitológus szakorvosnál, szükséges-e hozzá beutaló, kell-e fizetnünk az ellátásért?

– A háziorvosok – a jelen elnevezések szerint – vagy lipid, vagy obezitológiai ambulanciára utalhatják a beteget. Tájékoztatják az obezitológust a páciens társbetegségeiről, amelyek nagy részében az elhízás játszik szerepet – például a már említett magas vérnyomás, magas vérzsírszint, diabétesz. A vizsgálat TAJ-kártyával térítésmentes. Az általam alapított Országos Obezitológiai Centrumban öt obezitológus dolgozik felváltva. Az ambulancián többek között haskörfogatmérés és műszeres testzsírmeghatározás történik, továbbá részletes diétás oktatás is folyik, írásos segédanyagokkal, kontrollra történő visszahívással. A betegek egy része innen beutalható az Országos Obezitológiai Centrumban szervezett egyhetes kórházi fogyókúrára, ahol az ott-tartózkodásuk alatt belgyógyászati kivizsgálás és ellenőrzés mellett 3-4 kg-ot adnak le, ami óriási sikerélményt jelent számukra.

– Ám visszahízni, mint már említettük, roppant könnyű...

– Valóban, a fogyókúrázók 95 százaléka egy éven belül sajnos visszaszedi a kilókat. Orvosi, dietetikusi ellenőrzés mellett azonban ez az arány 70 százalékra csökkenthető. Sokan ábrándoznak gyors fogyásról – ez sikerül is olykor –, ám a drasztikus súlyvesztésnek az egészségre káros veszélyei mellett szinte mindig a „jojóeffektus" a vége, ami azt jelenti, hogy a fogyást követően többet mutat a mérleg mutatója, mint annak előtte. A sikertelen fogyókúrák sorával lehet hosszabb távon a legjobban elhízni. Az elhízás pedig az egyik legnehezebben kezelhető betegség, ezért jobb azt megelőzni, már csak életminőségünk javítása érdekében is. Csak néhány példát mondok: 10 kg fogyással csökkenthető a vérnyomás, valamint vérzsírértékek is, továbbá a csak diétával kezelt cukorbetegség visszafejleszthető.