Mindörökké Diana

A hivatalos verzió szerint a hercegnőt, Károly trónörökös elvált feleségét 36 éves korában barátjával, Dodi Al Fayeddel halálos baleset érte 1997. augusztus 31-én Párizsban, amikor az őket üldöző paparazzók elől menekülve 120 km/h sebességgel egy oszlopnak ütköztek a Pont de l’Alma alagútban. A balesetben az őket szállító Mercedes ittas sofőrje, Henri Paul is életét vesztette.

A Diana hercegnőért rajongók nehezen törődtek bele a véletlen autóbaleset tényébe. Egy felmérés szerint háromból két brit még most is úgy gondolja, hogy merénylet történt. Ezt a véleményt az iszlám világ nagy része is osztja. Mohammed Al Fayed, Diana muszlim vallású szeretőjének apja, a londoni Harrods áruházlánc akkori tulajdonosa rögtön a királyi család által megrendelt gyilkosságra gyanakodott. A francia rendőrség vizsgálata azonban a brit halottkém jelentésével egybehangzóan kizárta ennek lehetőségét.

Minél többet tudunk meg a hercegnőről, annál egyértelműbb: a sokak által irigyelt hercegnő korai halálánál talán csak az élete volt tragikusabb. Pedig még mindig újabb és újabb szomorú adalékokkal árnyalódik a Diana-dosszié.

Pár hónapja például titkos hangfelvételek kerültek elő, amelyeken a hercegnő súlyos lelki válságáról vall. Bulimiája miatt egyértelműen a férjét, Károly herceget és megromlott házasságukat okolta. Diana többek között arról is beszélt, hogyan ismerkedtek meg Károllyal. Mielőtt összeházasodtak volna, mindössze 13 alkalommal találkoztak. Diana az esküvője napjáról úgy nyilatkozott, mint élete legrosszabb napjáról – írta meg az Independent.

Két gyermekük születése sem hozta össze a királyi párt, kölcsönösen csalták egymást. A hercegnő egyre súlyosabb depresszióba csúszott. A boldogtalan asszony mentális gondjait a válás még jobban felerősítette. Nagyon félt a következményektől: attól rettegett, hogy mindenért őt hibáztatják majd, és elveszik tőle a gyermekeit – mondta el a People magazinnak a hercegnő egyik bizalmasa.

És minap – minden tiltakozás dacára – az állami tulajdonú, ám kereskedelmi alapon működő Channel 4 csatorna műsorra tűzte a walesi hercegné magánéletének intim részleteit is kiteregető filmet. A 90 perces dokumentumfilmben mindössze 10 percet tettek ki a beharangozóban történelminek mondott részek. Ehelyett a kontextusból kiemelt, elfogultan átszerkesztett képsorok, átértelmezett-félremagyarázott jelenetek sora látható, amelyek nem adnak hiteles képet Diana akkori életéről.

A felhasznált felvételek 1992–93-ban készültek, miután Károly walesi herceg, II. Erzsébet elsőszülött fia és felesége, Diana bejelentették: elválnak.

Magánéletének mélypontján a walesi hercegné titokban beszédtanárt fogadott, hogy felkészüljön az aktív közéleti szereplésre. A videóra vett beszédórákon Diana az élete fontosabb állomásait felelevenítve a királyi család legbensőbb dolgairól is mesélt – annak biztos tudatában, hogy mindez a tanár és közte marad.

Diana halálos autóbalesete után a felvételek egykori komornyikjához, Paul Burrellhez kerültek. Majd 2001-ben mindet lefoglalták, amikor bírósági eljárás indult ellene Diana tárgyainak eltulajdonítása miatt. Tartalmukat annyira kényesnek ítélték, hogy a tárgyaláson az ügyész beleegyezett: nem használják fel őket bizonyítékul. A kazettákat a beszédtanár a per után visszakapta, ám közben lemásolták azokat. Diana fiai hiába szerették volna megszerezni a felvételeket, kérésüket a bíróság elutasította.

A film pedig a 20. évfordulóra időzítve adásba került, ország-világ hallhatta a felvételeken Dianát: „Kétségbeesetten akartam, hogy működjön a kapcsolatunk, kétségbeesetten szerettem.” Házasságuk azonban rövid idő alatt megromlott, Károly és Camilla Parker-Bowles – a trónörökös jelenlegi felesége, Kamilla cornwalli hercegné – viszonyát nyílt titokként kezelték az udvarban.

A házasság végleg zátonyra futott.

Amikor Diana kérdőre vonta férjét Camilla miatt, a trónörökös azt felelte, nem akar a brit történelem egyetlen olyan walesi hercege lenni, aki nem tart szeretőt... A hercegné megosztotta bánatát II. Erzsébettel, segítséget is kért tőle, de hiába. „Nem tudom, mit csinálj” – válaszolta az uralkodó, majd Diana szerint hozzátette: „Károly reménytelen.”

Nem fest hízelgő képet a dokumentumfilm Károlyról, aki nyilvánosan szinte soha nem beszél első feleségéről. Ritka kivétel, amikor dél-afrikai utazása során Nelson Mandelának méltatta Diana AIDS-betegekért, a szegénység és a taposóaknák ellen végzett munkáját, és megjegyezte: halála „tragikus és idő előtti” volt.

Diana két gyermeke, Vilmos és Harry máig nem heverte ki anyja halálát. A tragédia idején 12 és 15 éves, sebzett kiskamaszból – fájdalmas kanyarok és botrányok után – kiegyensúlyozott felnőtt lett. Katonai kiképzést is kaptak, és éveket töltöttek aktív szolgálatban. Harry egy helikopteres osztagba került, és kétszer is járt Afganisztánban, Vilmos pedig a légimentőknél szolgált, majd leszerelése után civilként is egy légimentő szolgálatnál dolgozott pilótaként – olvasható a hvg-ben.

Édesanyjuk emlékének adózva folytatják az ő szerteágazó karitatív munkáját. Kamaszkoruk problémáira emlékezve mindketten elsődlegesnek tartják a mentális, lelki problémákkal küszködő gyerekeket segítő jótékonysági szervezetek munkáját. Vilmos feleségével, Katalin hercegnével és Harryvel közösen több ilyen szervezethez is a nevét adja. Ezenfelül Vilmos a hajléktalanokat, Katalin a gyerekek művészeti nevelését segítő alapítványokat, Harry pedig természetvédelmi szervezeteket is támogat.

A két fivér a monarchia modern, szerethető arcát jeleníti meg, és a britek rajonganak értük. Éppen úgy, mint egykor az édesanyjukért.