Múltidéző – Királyok és koronák

SOK KÜLÖNÖS RÉSZLETET REJT a magyar királyok élete. Hol tették a koronát III. Béla fejére? Tényleg háromszor avatták királlyá I. Károlyt? Miért késett Szapolyai János koronázási ceremóniája? Múltidéző írásunkban ezekre a kérdésekre adunk választ.

Ország-világBorzák Tibor2017. 08. 20. vasárnap2017. 08. 20.

Kép: Szent István megkoronázása c. szobor Eszergomban 2017.08.14 fotó: Németh András Péter, Fotó: Silence

Múltidéző – Királyok és koronák
Szent István megkoronázása c. szobor Eszergomban 2017.08.14 fotó: Németh András Péter
Fotó: Silence

HÁROM FELTÉTEL
A koronázás az uralkodó királyi méltósággal való felruházásának, koronázási jelvények használatával kísért egyházi szertartásrendje (ordo).
A törvényes koronázásnak három feltétele volt: a XII. század végétől az esztergomi érsek volt a koronázó érsek, a XIII. századtól Szent István koronájával kellett koronáznia, és a ceremóniának a korabeli Székesfehérváron (Alba Regia) kellett történnie. Ha a három feltétel közül valamelyik nem teljesült, akkor a koronázás a magyar szokásjog szerint nem volt törvényes. Amint cikkünkből is kiderül: a hazai koronázás törvényessége nem minden uralkodó esetében jelentette a sikeres hatalomra jutás, a sikeres hatalomgyakorlás előfeltételét.


Összeállította: Borzák Tibor

Illusztrációk:
Dr. Töpler László festményei
a székesfehérvári Királyi Oltárról
 

Ezek is érdekelhetnek