Betegen mennek haza

A Szegedi Tudományegyetemre járó, első éves vajdasági hallgatók megdöbbenve mondták: az okmányirodában közölték velük, hogy Magyarországon nem jogosultak taj-kártyára és a vele együtt járó ingyenes orvosi ellátásra. Vagyis, ha megbetegszenek, mehetnek haza Zentára, Szabadkára.

A hallgatók csalódottak, hiszen hiába van magyar állampolgárságuk is; hiába tanulnak nappali tagozaton; hiába van diákigazolványuk, bejelentett szegedi albérletük; hiába van szavazati joguk a magyar választáson, mindezzel együtt Magyarországon fizetniük kell az orvosi ellátásért.

Érdeklődésünkre a Csongrád Megyei Kormányhivatal kommunikációs vezetője az 1997. évi LXXX. törvényt idézte, amely szerint társadalombiztosítási egészségügyi ellátásra az a hallgató jogosult, aki „belföldinek minősül”. Ehhez az kell, hogy állandó bejelentett lakása legyen Magyarországon, illetve ne legyen „kettős biztosított”, vagyis ez esetben Szerbiában ne legyen biztosítása. Szerbia ugyan nem tagja az Európai Uniónak, de egy külön egyezmény az uniós tagállamokhoz hasonlóan szabályozza a kérdést. Vagyis, lehetne a vajdasági egyetemistáknak magyar taj-kártyája – ahhoz azonban nem tartózkodási helyet, hanem magyarországi bejelentett lakóhelyet tartalmazó lakcímkártyára lenne szükségük.

De önmagában az sem volna elég, ha a bérbeadó hozzájárulna, hogy – a korábbi terminológia szerint nem ideiglenes, hanem állandó lakóhelyre – bejelentkezzenek a bérelt lakásba. Arra is szükség lenne, hogy a szerbiai egészségbiztosító által kiállított nyomtatványon kijelentkezzenek az otthoni egészségbiztosítási rendszerből. Vagyis, akkor meg olyankor nem láthatná el ingyen őket a szerbiai orvos, amikor hétvégére vagy nyáron hazautaznak.