Jogi esetek: Verekedés a vagyonőrrel

A férfi azzal védekezett, hogy önvédelemből cselekedett, miután a biztonsági őr jogellenesen megpróbálta berángatni az irodára. Az őr a vásárló zaklatása nélkül is meggyőződhetett volna arról, hogy a vevő az általa megfogott árut visszatette a helyére, és mivel tettenérés nem történt, ezért nem volt joga őt visszatartani sem. A vevő jogi álláspontja szerint az, hogy az őr őt jogosulatlanul megragadta, emberrablási kísérletnek minősül, ami ellen ő jogszerűen védekezhetett.

A jogos védelem azt jelenti, hogy a saját vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen irányuló jogtalan támadás elhárítására szolgáló cselekmény nem büntetendő. Ha a támadás jogtalan, akkor az annak elhárítására szolgáló tett jogos még akkor is, ha egyébként büntetendő cselekményt valósítana meg. Itt az volt a fő kérdés, hogy az őr cselekménye jogos volt-e vagy jogtalan támadásnak minősül-e.

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységről szóló törvény szabályai szerint a vagyonőr az őrzött létesítmény területén tartózkodót felhívhatja a csomagja tartalmának bemutatására, ha megalapozottan feltehető, hogy nála olyan dolog van, amit a vagyonőrnek meg kellene őriznie. A szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt pedig elfoghatja.

Ez alapján a bíróság úgy döntött, hogy a tettenérés esetét leszámítva a vagyonőr csak a vásárló önkéntes hozzájárulásával ellenőrizheti a csomagot. Ezért az, hogy a vevőt tettenérés nélkül fizikailag kényszerítette, tettleges becsületsértésnek minősül, amivel szemben az jogosan védekezhetett, ezért a garázdaság és a könnyű testi sértés vádja alól felmentették.