Botrányhozó Leiter Jakab

 Jobb esetben csak mulatságosak, rosszabb esetben diplomáciai botrányt kavarnak. Egyszer vallásokat formálnak át, máskor új hiedelmeket hoznak létre. A fordítási bakik mondhatni egyidősek a történelemmel.

A legrégebbi félrefordítások a Bibliával kapcsolatosak. Nem véletlenül, hiszen az emberiség legolvasottabb könyvének eredeti nyelvét csak kevesen értik. A világ összes nyelvére való lefordítása azonban számos baki lehetőségét rejti. Almát például a héber szöveg egyáltalán nem említ a bűnbeesés történetében. Igaz, a szövegben szerepel a minden tudás fája, s a gyümölcs is, melyet fogyasztva az első emberpár elérte, hogy kiűzessék a paradicsomból. Nos, az alma a szöveg egy korai fordításában bukkan fel először: a latin „mălum” szó gonoszt jelent, de egyben almát is, innen eredhet a félreértés.

Mózes is hasonló okokból „kapott” szarvakat. Egészen a reneszánszig tartotta magát a vélekedés, hogy a Tízparancsolatot lejegyző Mózes, mikor lejött a Sínaihegyről, szarvakkal a fején nézett szembe a zsidó néppel. Mindezt pedig Szent Jeromosnak köszönhetjük.

Az eredeti szöveg szerint Mózes arcbőre fénylett (kárán or pánáv), a fordító Jeromos ezt így írta le: arcáról a fény szarvakat formált. Bár a hibára azóta már fény derült, ez számos művészt nem tántorított el attól, hogy szarvakkal örökítsék meg Mózest – noha tudták, bakiról van szó –, például Michelangelo világhírű szobrán is ezért a különös ábrázolás.

A szarvak egyébként több ízben okoztak galibát a Biblia fordítóinál: számos helyen szerepel például az Ótestamentumban unikornis, noha valószínűleg egy szarvas állatról, azaz antilopról, vagy a magyar nyelvben őstulokként emlegetett jószágról lehet szó.

Szegény Napóleont is egy baki miatt hisszük aprónak. Ez esetben nem a szavakat, hanem a számokat „fordították” rosszul. Mint a leírásokból tudjuk, 5,2 angol láb (azaz 5,2x30,48, tehát 158,5 cm) magas volt. Akadt azonban egy kis félreértés: e termetet francia lábban kell érteni, ami így már körülbelül 170 centiméter. Tehát a Napóleon-, avagy a kisemberszindróma is igazságtalanul viseli a francia császár és hadvezér nevét.

A vicces esetekhez vezető félrefordításokra kifejezést is alkotott a magyar: lejterjakabnak nevezzük azokat az eseteket, amikor a tolmács a fordított nyelvben nem éppen járatos, vagy a szövegkörnyezetet nem ismeri, ezért a fordítás teljes katasztrófa.

A szófordulatot egy ifjú magyar újságírónak köszönhetjük, aki 1863-ban a francia Felix Nadar léghajós első útjáról tudósított volna – amennyiben alkalma nyílik elutazni a helyszínre. De mivel erre nem volt lehetősége, az osztrák sajtó egyik cikkét fordította le. „Midőn a legfelső felhőrétegen is átröpültek, a gömb megrezdült, kissé oldalt hajolt, de – így állítják az utazók – egyikük sem ijedt meg. Előhítták Godardot, a tapasztalt léghajóst: »Fel, fel, oly magasra akarunk szállni, mint Leiter Jakab«.”

Arra azonban nem gondolt, hogy az utazók bibliai utalásként Jákób lajtorjáját emlegetik.

A fordítási hibák jelentős részére mostanában már viszonylag hamar fény derül, azonban sok régi félreértést mindmáig szinte lehetetlen kiradírozni. Így elképzelhetetlen, hogy az első emberpárt ne almával ábrázoljuk, vagy Napóleonra ne alacsony férfiként emlékezzünk…