Hirtelen elhúztak - Még mindig nem tudjuk, miért

A hazatérés hátterében környezeti okokat sejtő feltételezést svájci és brit kutatók adták közre tavaly májusban, s cikkük nagy figyelmet kapott a nemzetközi sajtóban. Famaradványok évgyűrűadatai alapján rekonstruálták az 1238 és 1242 tavasza közötti rendkívüli meteorológiai eseményeket, közte az 1241-es súlyos aszályt és szokatlanul hideg telet, majd az 1242 első hónapjaiban bekövetkezett csapadékos időjárást.

Véleményük szerint a kora tavaszi hatalmas esők hátrányosan befolyásolták a legelőterületek fűhozamát, a mongol hadsereg manőverezési lehetőségeit, s ez vezetett a tatárok hirtelen kivonulásához.

A magyar–kanadai kutatócsoport viszont környezet- és klímatörténeti, illetve régészeti, történeti és ökológiai érvekkel cáfolta az eseményt időjárási okokra visszavezető magyarázatot. A szakemberek részletesen elemezték, hogy az Alföldön az erősen csapadékos időszakok nem korlátozzák a terméshozamot.

Továbbá rámutattak arra a belső ellentmondásra, hogy a magyarországi termésátlagokat nem a bőséges esőket hozó hónapok, hanem éppen az aszályesemények veszélyeztetik, amelyek más pusztító hatásokkal társulva éhínséghez vezethettek hazánkban.

A tatárok hirtelen kivonulásának okát csak több összetevő együttesével magyarázhatjuk, s ebben a környezeti elemek mellett más tényezők legalább olyan fontosak, mint a rendkívüli időjárási események. Ilyen ok lehetett például a nagykán utódlási viszályokkal fenyegető halála, a mongol hadak rendkívül hosszúra nyúlt utánpótlási útvonala, illetve, hogy a könnyű lovas harcmodorhoz szokott tatárok nem voltak felkészülve a várostromokra.