Jogi esetek: Jöttek az őzek

A gazdasági társaság 2013 januárjában adásvételi szerződést kötött a gyümölcsöst korábban felesben megművelő gazdálkodóval, hogy eladja neki a terület tulajdonjogát, aki áprilisban az állammal is szerződött, s lett így a föld használója. Hamarosan kiderült, hogy a tél folyamán tizennyolcmilliós vadkár esett a gyümölcsösben.

Az új földhasználó kérte a vadásztársaságtól a kár megtérítését. A vadásztársaság nem akart fizetni, méghozzá arra hivatkozással, hogy a kár azelőtt keletkezett, mielőtt a gazdálkodó megkötötte volna az állammal a földhasználati szerződést.

A gazdálkodó azzal érvelt, hogy amikor 2000-ben az akkori földhasználó pályázati támogatással létrehozta a gyümölcsöst, elvált a föld és a gyümölcsös jogi sorsa, s a gyümölcsös az akkori földhasználó tulajdonába került. Ezt ő 2013 januárjában megvette, vagyis a gyümölcsösnek ekkortól a tulajdonosa.

Ezért a tél során keletkezett vadkár után őt illeti a kártérítés. Az állammal áprilisban kötött földhasználati szerződés eszerint csak a termőföldre vonatkozott, nem a gyümölcsösre.

A vadásztársaság azt mondta, hogy a 2000-ben kötött szerződésekben nem szerepel, hogy a létesített gyümölcsös jogi sorsa elválna a termőföldétől és átkerülne a földhasználó tulajdonába. Ezért ez nem is történt meg, a gyümölcsös az államé. Így a 2013 januárjában kötött szerződés, amivel a gyümölcsös tulajdonjogát akarták átruházni, semmis. A jogviszony az állam és az új gazdálkodó közti földhasználati szerződéssel jött létre, csakhogy ez már a vadkár keletkezése után történt. A gazdálkodó az őzek által már lerágott gyümölcsösre szerzett használati jogot áprilisban, őt ezután már kár nem érte.

A bíróság megállapította, hogy a gyümölcsös tulajdonjogáról az állam nem mondhatott le, ezért nem kerülhetett az azt létesítő kft. tulajdonába. Az adásvétel így semmis volt, az új földhasználó áprilistól lépett birtokba, kárigényt a tél folyamán keletkezett vadkár miatt a vadásztársasággal szemben nem érvényesíthet.

Hozzáfűzhetjük, hogy mivel a gazdálkodót nyilvánvalóan kár érte, ezt valakivel – az állammal vagy az előző földhasználóval – szemben talán érvényesíthette volna, hiszen ő velük állt jogviszonyban. Velük szemben vélhetően nem akarta, hiszen a kárt tényszerűen nem ők okozták, de ezeket a lépcsőket a jogban nem lehet átugrani.