Nyelvi lelemények

A törvény szerint a középiskola után minden diáknak beszélnie kell ukránul, rendelkeznie kell matematikai, ökológiai, gazdasági tudással és általános műveltséggel, illetve olyan tudást kell kapnia, amelyet a gyakorlatban is tud hasznosítani. A törvényszöveget sokféleképp lehet értelmezni. Egyik olvasata szerint megnyirbálja a kisebbségek jogait, más szemszögből nézve azonban kompromisszumos megoldás: nem törlik el a kisebbségi oktatást, de erősítik az ukrán nyelv jelenlétét.

A zűrzavar különösen a nyelvhasználatot illetően nagy: a törvényben például külön kimondják, hogy az oktatás hivatalos nyelve az ukrán, a nemzeti kisebbségeknek pedig alkotmányos joguk a saját nyelvű oktatás. A kisebbségi óvodákban és a kisebbségi elemi iskolákban teljes egészében a kisebbség nyelvén folyna az oktatás, miközben az ukrán nyelvet kvázi idegen nyelvként tanítanák. Eddig rosszabb volt a helyzet, ugyanis anyanyelvi szinten oktatták, azaz a gyerekeknek mindenféle előzetes ukránnyelv-tudás nélkül kellett ukránul tanulniuk, így nem is tanulták meg az államnyelvet. Az 5. osztálytól bizonyos tantárgyakat már ukrán nyelven tanítanának. A felsőoktatásban pedig az ukrán lenne az oktatás nyelve.

A magyar kormány az utolsó pillanatokig próbált nyomást gyakorolni az ukrán elnökre, hogy ne írja alá a törvényt. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Ukrajna ezzel hátba szúrta Magyarországot.

Az új szabályozásokat nem azonnal vezetik be, hanem felmenő rendszerben, egy 12 éves folyamat részeként. Azok a magyarul tanuló diákok, akik 2018-ig bármilyen szinten elkezdték tanulmányaikat, pontosan ugyanúgy fogják azt elvégezni, mintha nem is lenne új törvény.