Húshamisítók kedvence

Szakemberek érzelmi okokkal magyarázzák a tartózkodást, de hogyan kötődne hozzá, aki csak ritkán és csak messziről lát lovat?

Akárhogy is, nem kelendő a lóhús, pedig kifejezetten egészséges. Több és teljes értékű fehérje van benne, mint a marhahúsban, zsír- és ezzel együtt járó energiatartalma viszont jóval kevesebb, ezért a fogyni vágyóknak is ajánlott táplálék. Íze az átlag feletti arányú szénhidráttól édeskés, vastartalma pedig öt-hatszorosa a marhahúsénak (emiatt a hús színe sötétebb).

Mivel a ló többet és gyorsabban mozog, mint a szarvasmarha, húsának állománya tömöttebb, rostosabb, ezért kevesebb benne a zsír.

Mindezt jól tudják a hamisítók is, akik lóhússal javítják például a marhahús összetételét. De itt nem állnak meg, mert az olcsón beszerzett lóhúst belekeverik a hamburgerpogácsába éppen úgy, mint a különböző felvágottakba (amint azt a gyakori botrányok tanúsítják). A kisebbik rossz, hogy lovat eszünk marha vagy sertés helyett, a nagyobb bajt a lóhús gyorsabb bomlása okozhatja a nyers termékekben.

Nagy szénhidráttartalma miatt ugyanis a lóhús sokkal hamarabb romlik, mint bármelyik húsféle. Ezért csakis friss, kifogástalan mikrobiológiai állapotú lóhúst szabad bedolgozni minden nyers készítménybe, így a lókolbászba is, mert itt hőkezeléssel nincs mód tartósítani.