Az Ausztriában dolgozó magyar szülők számára vége a kánaánnak - Valójában látszatintézkedés

A hivatalos megbeszélés nyitónapjának reggelén az új kormányfő, Sebastian Kurz és szabadságpárti helyettese, Heinz-Christian Strache még Bécsben egyeztetett, s a fővárosban jelentették be az osztrák lakosság számára különösen népszerűnek gondolt javaslatot.

Eszerint vége a kánaánnak, amelyben az Ausztriában dolgozó uniós és európai gazdasági térségbeli országokból érkező állampolgárok gyermekei, ha eredeti hazájukban élnek, többé nem kapnak annyi családi pótlékot, mint ha Ausztriában élnének. Az országaikban érvényes támogatást fizetik csak utánuk, hiszen a rájuk vonatkozó kiadások is az ottani színvonalon keletkeznek.

A bécsi családügyi minisztérium számításai szerint 114 millió eurót tud a csökkentések révén megtakarítani az osztrák költségvetés.

Ami a hatalmas állami tételek szintjén minimálisnak mondható. Ráadásul ez a csekély hányad sem végleges, azokban az országokban ugyanis, ahol magasabb az életszínvonal, mint Ausztriában, az otthon élő gyermekek-ifjak után felfelé kell indexálni a kifizetendő támogatás összegét. A törvényjavaslatból – mert még csak javaslatról van szó – kiviláglik, hogy Bécsnek 118 598 eurót rá kell fizetnie. Elsősorban Svájcnak jár 77 ezer eurós kiegészítés (52 gyerekről volt szó 2016-ban), utána kis számban dán, svéd, holland és norvég igénylők következnek.
(A számítások egyben említik a teljes családi pótlékot és a gyermekek után fizetett tételeket.)

Az osztrák kormány nyárig akar elkészülni az összes számítással, szavazással, és 2019 januárjában vezetné be a családi pótlékok megkurtítását, amely Magyarország esetében meghaladná az 50 százalékot. Arról azonban még az osztrák szakértők véleménye is megoszlik, hogy a változtatások összhangban vannak-e az Európai Unió idevágó, az egyenlő bánásmódot előíró szabályaival. Tudnivaló, hogy a tavaly októberben előrehozott választásokon megbukott osztrák nagykoalíció – amelyben a néppárt még mint kisebbik partner vett részt a szociáldemokratákkal – szintén megpróbálkozott ezzel a populista felhangú javaslattal, de részben a kemény külföldi visszhangok, részben Brüsszel tiltakozása miatt felhagyott az erőltetésével.

„A több mint évi százmillió euró, amennyit a változtatásokkal meg tudunk spórolni, nagyon jól jön majd az ausztriai alacsony jövedelműek terheinek enyhítésére” – jelentette ki az Österreich című lapnak Kurz kancellár. Másképp látja a kérdést a Der Standard című napilap levelezője. Szerinte annyira csekély összegről van szó, hogy ezzel nem is a kormánynak kellene foglalkoznia. Úgy véli, csak látszatintézkedés formálódik, hogy érezzék az osztrákok, mennyire a szívén viseli sorsukat az új rendszer. 

Földvári Zsuzsanna, Bécs