Feszültség a levegőben

– Hogyan lesz az álomból rémálom? – ezzel a felvetéssel indít csemő-zöldhalmi tanyájában Szabó Géza. Pszichológus feleségével csöndes helyre vágytak. Rengeteg ingatlant megnéztek, mire ráleltek a legideálisabbra. Öt éve költöztek ide. Mindent önerőből, hitelek nélkül teremtettek meg. Portájukat munka mellett újították fel. Jószágokat tartanak, lovakkal dolgoznak. Reggeltől estig akad itt munka, négy-, illetve féléves kislányukkal is sokat foglalkoznak. Megtalálták saját békéjüket. Valóra váltották álmaikat.

– A tanyasi létforma önként vállalt röghöz kötés – vallja be Szabó Géza. Idejének jelentős részét lekötik a lovak, de erdészként is helytáll. – Sok mindenért kárpótol a természet közelsége, a jó levegő, az állatok szeretete, a határtalan síkság. Ám mielőtt túl idilli képet festenék, jöjjön a rémálom. Ha a 400 kV-os távvezeték a jelenlegi terv szerint épül meg, az a vállalkozásunk alapját képező lótartást lehetetleníti el. Elértéktelenedik az ingatlan, el sem lehet adni. Egész eddigi életünk munkája vész kárba, földönfutóvá tesznek bennünket. A magasfeszültség lakóházunktól 240 méterre, a lovak legelőjének szélére esne. A Mavir Zrt. szerint nem vagyunk érintettek, kártalanításra ne számítsunk.

Szabó Gézát a kártalanításnál jobban foglalkoztatja az igazság. Azt már kinyomozta: ez a beruházás semmilyen településfejlesztési tervben nem szerepelt; és aggályosnak tartja a Mavir Zrt. kommunikációját is.

– Késve adnak tájékoztatást és félrevezetik az érintetteket – fejti ki a részleteket. – Tudtommal az előzetes felmérést végző földmérők sehol sem árulták el, mi járatban vannak, másra terelték a szót. A helyszíni szemlének nevezett lakossági fórumon elhangzottak és a hatástanulmányban leírtak számos esetben nem egyeztek. A hatástanulmány is sok kívánnivalót hagy maga után: kifelejtették belőle az embert.

Adjuk tovább a szót a feleségnek, dr. Szabó-Balogh Virágnak. Cegléden és környékén ő az egyetlen klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus, de pszichológiai lovasterapeutaként sincs sok konkurense – közel s távol.

Amikor hírül vette a távvezeték építését, azonnal bújni kezdte a külföldi szakirodalmat. A Szövetségi Rákkutató Intézet, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Európai Tudományos Tanács anyagaiban egyebek közt azt olvasta, hogy lehetséges rákkeltő besorolásba esnek a magasfeszültségű villamos áramot szállító vezetékek okozta mágneses terek, ami azt jelenti, hogy a pontos biológiai, biokémiai mechanizmusok még nem ismertek, de a káros hatás igazolható. Ami pedig az 57 kilométer hosszú ipari létesítmény elektromos és mágneses terének következményeit illeti: 200 méteres körzetben mintegy 70 százalékkal, 600 méteres körzetben 23 százalékkal magasabb az akut limfoid leukémiás megbetegedések száma – a gyerekeknél.

Választ kértünk a Mavir Zrt.-től, és a sajtóosztály az iménti problémára ezt írta: „A Mavir Zrt., mint beruházó, a távvezetéket úgy építi meg, hogy a létesítmény teljesít minden rá vonatkozó szakmai és jogszabályi követelményt, kiemelten az egészségügyi határértékekre vonatkozó, az Európai Unió ajánlásában meghatározott előírásokat is. [...] A WHO korábbi és az Európai Bizottság 2015-ös jelentése egyértelműen jelzi, hogy oksági kapcsolat nem mutatható ki az említett betegségek és a mágneses sugárzás között.”

Dr. Szabó-Balogh Virág ugyanakkor cikket írt arról: a jelenlegi bizonytalanság, a részinformációk komoly stresszt jelentenek, hosszú távú hatásai pedig akkor jelentkeznek, ha nem engedik őket tenni azért, hogy a vezeték optimálisabb útvonalon menjen. A doktornő felelőtlennek tartja azokat, akik az itt élők információit rémhír- vagy hangulatkeltésnek tartják. Megjegyzi: a vezeték kapcsán megjelentetett hatástanulmány humán vonatkozásban semmilyen egészségügyi vagy pszichés kockázatra nem tér ki. Férje viszont nagy változáson ment keresztül: tizenkét éves kora óta nem volt alvászavara, most állandóan, hajnalban is pörög az agya.

Az ügynek vannak pártpolitikai vetületei is, de valós problémák leginkább a hétköznapi emberek életében érhetők tetten: a civil tiltakozók lépései, véleményei a Facebookon a Szövetség Az Élő Ceglédért és az Erős Vidék Mozgalom csoportban követhetők. Utóbbiak videójában egy férfi fénycsövet tart a kezében az albertirsai távvezeték közelében, és látható, hogy a póznák mintegy egyméteresre húzzák fel a fénycsóvát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által ismét családbarát vállalattá(!) választott Mavir Zrt. képviselője egy lakossági fórumon mégis azt mondta: a sugárzás nem nagyobb, mint egy mosógép mellett. Egy másik felvételen a dánszentmiklósi téesz egykori főgépésze meséli, hogy ribizliültetvényük volt az albertirsai fogadóállomás vezetékei alatt, és az ott munkát végző asszonyoknak egy-két óra után fájt a fejük, hányingerük lett, összeestek. Tíz-tizenöt év múlva mindannyian rákban haltak meg. Erre is rákérdeztünk a Mavir Zrt.- nél, de nem reagáltak rá.

A ceglédi dr. Surányi Dezső egyetemi tanár, országos hírű agrobiológus, művelődéstörténész tekintélyét latba véve levelet írt Áder János köztársasági elnöknek, amelyben kérte a nyomvonal korrigálását. Az államfő a Gazdasági Minisztériumhoz továbbította sorait.

A professzor nekünk így nyilatkozik: – A Duna–Tisza köze északi felét már megérintette a múlt rendszerben kiépített Albertirsa–Vinnyica távvezeték.

Nyomvonala biztonsági sávjának kialakítása jókora zöldpusztítással járt. Most merőben új helyzet van: az 1990-es évek óta, a homokhátsági részen örvendetesen újra megjelentek a merészen álmodó, inkább fiatal, gazdálkodni képes birtokosok. Ma sokkal nehezebb megfelelő nyomvonalat találni a 400 kV-os centrálé folytatásához. Főleg nem olyan módon, ahogy azt a kivitelező egyik vezetőjétől hallottuk a ceglédi fórumon, amikor elszólta magát: húztak egy vonalat, senki sem járta be előtte a területet. Ez cinikus és sajnálatos  vallomás. És ezt tetézi az a fals információ, hogy élelmiszer-gazdasági beruházások hiányzó villamosenergia-igényét óhajtják a vezetékből biztosítani. Kénytelen vagyok ellentmondani: a Mercedes 1. program kiváló, sárgabarack és gyümölcsök számára optimális területet foglalt el. Ezúttal a bizalmas beszélgetések a Mercedes 2. programról szólnak. Miért nem lehet az emberekkel őszintén beszélni, s az elhatározás előtt végezni el az elemző tervezéseket? Ezt a módszert az alföldi ember a hatalom arroganciájának tudja be.

Sipos Mihály, a Szövetség Az Élő Ceglédért civil mozgalom vezetője örül annak, hogy egyre többen állnak melléjük, a csoportban már másfél ezren vannak.

A Tulipános tanyára hét éve költözött feleségével, egyetemi állását hagyta ott a szabadabb életmódért; ökológiai önellátó gazdálkodást folytatnak. Ez a vidék az ország legsűrűbben lakott tanyás térsége.

– A Mavir Zrt. agitátorai próbálták rávenni az érintett tanyák tulajdonosait, hogy írják alá a nyilatkozatot – mondja a gazda, akinek birtoka a módosítás után már „csak” másfél kilométerre esik a nyomvonaltól. – Néhány embert telefonon próbáltak meggyőzni: ha aláírnak, akkor a tanyájuktól 150 méterre viszik a vezetéket, nemleges válasz esetén viszont 30 méterre. Volt, aki beleegyezett, volt, aki nem. Nemrég egy osztrák bérelt helikopter körözött errefelé. A tanyám fölött sikerült lefényképeznem. Azt hallottam, sürgősen keresték az újabb nyomvonalat. December elejére közmeghallgatást hirdettek Kecskemétre, de a Mavir Zrt. „nyomvonal megváltoztatása miatt” lemondta, amint az Albertirsa, Mikebuda, Cegléd, Csemő, Nyársapát és Nagykőrös határába december közepére meghirdetett helyszíni bejárás is elmaradt. Az Erős Vidék Mozgalom mintegy száz beadványt nyújtott át az illetékes kormányhivatalnak, több mint ezer ember támogatásával kérték a környezeti hatástanulmány elutasítását, amelyik még az első nyomvonalra vonatkozott. Igazán megkérdezhetnének már bennünket is.

A Mavir Zrt.-nél érdeklődtünk az agitátorok felől is, amire ezt írták: „A helyszíni szemlén az érintett ingatlantulajdonosok tájékoztatást kapnak a beruházásról, elmondhatják észrevételeiket, és felhívhatják a beruházó figyelmét olyan tényekre, amelyek a pontos nyomvonal kijelölését a későbbiekben egyedi esetekben még lokális jelleggel módosíthatják.” A helikopterre nem reagáltak, a nyomvonal újabb megváltoztatására pedig ez a válaszuk: „Annak érdekében, hogy minél kevesebb ingatlantulajdonost érintsen a beruházás, folynak az egyeztetések az érintett önkormányzatokkal a tervezett nyomvonal korrekciójáról. Kialakítása során a tervező eddig is kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az elkerülje a belterületeket, minimalizálja a környezeti hatásokat, beleértve a külterületi lakóingatlanok megközelítését is.”

– Mit szeretnének elérni? – fordulok ismét Sipos Mihályhoz.

– Mi békességre törekszünk. Az lenne szerencsés, ha a vezeték az embereket a lehető legkevésbé terhelő nyomvonalon valósulna meg. De bárhol megy is, a lakosságnak teljes körű kártalanítást kell kapnia. S ami a jövőt illeti: ilyen esetekben vonják be a lakosságot, szabványosítsanak Nyugaton már alkalmazott, környezetet és egészséget kevésbé terhelő technológiákat. A kormány hozza összhangba a magyar egészségügyi határértékeket a nemzetközi ajánlásokkal, amelyekben nagyságrendekkel eltérnek az értékek. Amíg nálunk éves átlagban 100 mikrotesla, addig Hollandiában ugyanez 0,4 mikrotesla.

Ezeket az adatokat a csemő–zöldhalmi tanyájukra két hónapja költöző Szívós házaspár is jól ismeri. Négy hónapja kaptak lakhatást a házukra, akkor már tudta a ceglédi hivatal, hogy mi készül a határban, mégis kiadták a papírokat. A fiatalok szépen berendezkedtek, tanyán ritka az ilyen modern és ízléses otthon. A hatalmas üvegablakon át messzire ellátni, innen 50 méterre húzódna a magasfeszültségű villanyáram- vezeték.

– Erre a szomszédaink hívták fel a figyelmünket – újságolja Szívósné Illés Orsolya, aki kisbabát vár. – Bementünk a ceglédi városházára, ahol ki volt függesztve a nyomvonal térképe. Hibásan tüntették fel a dűlőutak neveit, nem tudtunk eligazodni rajta. Ott volt a Mavir Zrt. képviselőjének telefonszáma, azonnal felhívtuk. Helyrajzi számot kért, majd visszahívott, hogy a házunktól 300 méterre tervezik a vezetéket. A módosítás után még rosszabb lett: most már 50 méterre esik tőlünk.

Orsolya azt is elmeséli, hogy a Mavir Zrt. embere a lakossági fórumon kinevette, amikor a könnyeivel küszködve közölte, hogy babát vár és van egy hatéves kislánya is – mi lesz, ha megbetegszenek. Az illető azzal intette le, hogy a vezetéktől 300 méterre mérni sem lehet a sugárzást. Egy hölgy pedig így fogadta őket: jól fognak járni, hiszen kártérítést kapnak.

– Hogy mondhat ilyet valaki? – emeli fel hangját a fiatalasszony. – Szüleim rákban haltak meg, én a szülés után pánikbeteg lettem, pszichológushoz jártam. Azért költöztünk erre a hathektáros tanyára, hogy visszanyerjem a nyugalmamat. Most visszajöttek a félelmeim.

Nem így képzelték el a jövőt. A férj, Szívós Arnold és felesége híve az önfenntartó gazdálkodásnak, bekapcsolódnának a tanyai turizmusba is, két lovuk már van. Minden pénzüket a házra költötték, oda ment az örökség, a hitel. Igénybe vették a csok-ot, tíz évig nem költözhetnek el. Ha itt halad a távvezeték, padlóra kerülnek, kilátástalanná válik az életük.

– A ceglédi fórum után a feleségem tudott pár szót váltani a város polgármesterével – osztja meg velünk Arnold. – Takáts László azt javasolta, hogy próbáljunk megegyezni a Mavir Zrt.-vel, követeljünk 100 százalékos kártérítést és költözzünk el. Felháborító ez a cinizmus!


BORZÁK TIBOR
RIPORTJA

UJVÁRI SÁNDOR
FELVÉTELEI