Nagy zabálás után - Drágult az élelmiszer

Még a szakértőket is meglepte, hogy tavaly a boltokban a vártnál nagyobb összegeket adtunk ki élelmiszerre. Ez sok mindent jelezhet: a viszonylagos munkaerőhiány okán kialakult fizetésemelési kényszernek köszönhetően több a pénzünk, bízunk a jövőben, tehát kevesebbet tartalékolunk, egyre inkább megengedünk egy kis „luxust” magunknak, azaz bővebben költünk élelmiszerre és italra.

Persze nem egetverő az élelmiszerek értékesítésének növekedése, alig 4 százalékos, ám ennél kevesebbet vártak az elemzők. Senki nem akarta, hogy az élelmiszerek az átlagnál jóval inkább megdráguljanak, holott tavaly ennek lehettünk a tanúi. S ha a kormány korábban nem dönt a tojás, bizonyos tej- és húsfélék áfájának mérsékléséről, úgy ma legalább 10–17 százalékkal többet adnánk a friss tejért, a tojásért, a karajért, a csirkéért. Most annyit fizetünk, mint a korábbi években – vagyis az adócsökkenés jó hatását elvitte az alapanyag-termelés csökkenése miatti viszonylagos hiányból eredő áremelkedés.

Így talán érthetőbb adat, hogy már novemberben megugrott a kiskereskedelmi forgalom. Aztán jött a december, amikor mindenki vásárolni rohant. Ezermilliárd forintnál is többet hagytunk az üzletekben, az élelmiszerboltok kétszer annyi árut adtak el, mint a többi hónap átlagában. Ilyentájt még a takarékos családokban is annyit főznek, hogy az élelmiszerek egy része a szemétben végzi. Mindenki kitesz magáért, hogy aztán januárban, a „legszegényebb” hónapban kijózanodjon, s rádöbbenjen, hogy a karácsonyi és szilveszteri dőzsölés után a spórolás ideje következik. S hogy mit hoz a jövő? A legtöbb szakértő szerint az idén legalább 5 százalékos marad a kereskedelmi forgalom bővülése. Tehát valószínűleg továbbra sem fogjuk vissza magunkat, és nagyjából annyival költünk majd többet az előző évinél, mint tettük azt tavaly.